Miklós György: „A közoktatás költségeinek egy részét az elmúlt évek során rátolták a szülőkre”

Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.

Arról, hogy milyen kiadásokkal kell számolniuk a családoknak, és milyen változások várhatók a közoktatásban, Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója beszélt az ATV Start Plusz pénteki adásában.

Az alapítvány képviselője szerint bár a tanszerek esetében tapasztalható némi áremelkedés, ennek mértéke nem drámai, abban viszont már jelentős különbségek vannak, hogy az iskolakezdés mekkora anyagi terhet ró az egyes családokra. Bár pozitívan értékelte az újonnan bevezetett, rászorultsági alapon járó iskolakezdési támogatást, úgy véli, a következő években érdemes lenne bővíteni a jogosultak körét, hiszen nem feltétlenül csak azoknak a családoknak jelent problémát az iskolakezdés finanszírozása, akik most támogatást kapnak.

Nem csak füzetre és ceruzára kell költeni

Az iskolakezdés költségeibe ráadásul nemcsak a klasszikus tanszereket érdemes beleszámítani. Sok családnak ilyenkor új cipőt és ruhákat is kell vásárolnia, és ennél is nagyobb kiadást jelenthetnek azok az elektronikai eszközök, amelyek egyes iskolákban már nélkülözhetetlenek a tanuláshoz.

Az összeg nagyban függ attól is, hányadik osztályba jár a gyerek, és mit tud a család a korábbi évekből újra felhasználni. Egy első osztályosnál például, főleg ha nincs nagyobb testvér, akitől tanszereket lehet örökölni, Miklós szerint akár százezer forintnál is többe kerülhet az iskolakezdés.

Ha egy családnak nehézséget okoz a szükséges eszközök beszerzése, a Szülői Hang képviselője azt javasolja, hogy érdemes egyeztetni az iskolával és a pedagógusokkal. Nem biztos ugyanis, hogy mindenből a drágább változatra van szükség, ahogyan az sem, hogy mindent újonnan kell megvásárolni.

A szülői közösségek összefogása szintén segítséget jelenthet. Egy-egy osztály Facebook-, e-mail- vagy más online csoportjában például fel lehet ajánlani azokat a jó állapotú tanszereket, amelyeket egy nagyobb testvér már nem használ.

Érdemes kérdezni, felajánlani

– fogalmazott Miklós György, aki szerint ezzel azoknak a családoknak is segíteni lehet, amelyeknek komolyabb problémát okoz a szeptemberi bevásárlás.

Az iskolakezdés után jönnek a „rejtett” költségek

Az iskolatáska, a füzetek, az ünneplő vagy a tornaruházat ugyanakkor csak a tanév elején jelentkező, látványosabb kiadások, Miklós György szerint pedig jóval kevesebb szó esik azokról a költségekről, amelyek később, a tanév során jelennek meg.

Ilyen lehet például az osztálypénz, az osztálykirándulások költsége, a fénymásolópapír vagy egy olyan könyv megvásárlása, amelyet az állam nem biztosít ingyenesen.

Ennél lényegesen nagyobb összeget emészthetnek fel a különórák, tanfolyamok és a magántanárok. Miklós szerint ezek bizonyos esetekben már nem egyszerűen a család választásából fakadó pluszkiadások. A pedagógushiány miatt előfordulhat, hogy egy iskolában nincs megfelelő szakos tanár, korrepetálás vagy felvételi felkészítés, ezért a szülők kénytelenek saját pénzből megoldani ezeket. Különösen nagy kiadást jelenthet a középiskolai felvételire való felkészülés.

A közoktatás költségeinek egy részét az elmúlt évek során gyakorlatilag rátolták a szülőkre

– fogalmazott, majd hozzátette: saját tapasztalata szerint egy komolyan vett középiskolai felvételi felkészítés – különösen Budapesten – akár több százezer forintba is kerülhet egy családnak.

„16 éves mélyrepülés hibáit nem lehet pár hónap alatt helyrehozni”

Az interjúban arról is szó esett, mikor érzékelhetik a diákok és a családok az oktatási rendszer átalakítására tett intézkedések hatásait. Miklós György szerint a közoktatás egészének megváltoztatása szükségszerűen hosszú folyamat lesz.

Tizenhat éves mélyrepülés hibáit nem lehet pár hónap alatt helyrehozni.

Úgy véli, hosszú távon kell gondolkodni, a változásokban pedig az oktatás valamennyi szereplőjének – köztük a szülőknek – részt kell vennie. Egyes intézkedések hatása ugyanakkor hamarabb is láthatóvá válhat. Példaként említette a szabad tankönyvválasztás támogatását. A szeptemberben kiosztandó tankönyveket ugyan már korábban megrendelték az iskolák, így ezeket nem lehet egyik napról a másikra lecserélni, de az intézmények számára meghirdetett, tanítási segédeszközök beszerzését támogató pályázat már rövidebb távon is érezhető változást hozhat.

Miklós György az alsó tagozatos oktatás rugalmasabbá és élményszerűbbé tételére vonatkozó javaslatoktól szintén változást vár, ugyanakkor hangsúlyozta: az oktatási rendszer átalakítása nem történhet meg egyik évről a másikra, annak eredményei hosszabb távon válhatnak igazán láthatóvá.

Nyitókép: YouTube/ ATV Plusz

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.