Nem minden hatéves áll készen az iskolára – és ez teljesen normális dolog. Ha szülőként úgy látod, hogy a gyerekednek még jót tenne egy plusz év az óvodában, van lehetőség a tankötelezettség halasztására. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket és szabályokat.
1. Mikor válik egy gyerek tankötelessé?
Magyarországon egy gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Alapesetben ez azt jelenti, hogy szeptembertől iskolába kellene mennie. Ha azonban a szülő azt szeretné, hogy maradjon még egy évet a gyerek az oviban, akkor az Oktatási Hivatalnál kell külön kérelmeznie.
2. Milyen esetekben érdemes kérni a plusz egy év ovit?3. Ha még csak középzős, akkor is igényelni kell?
Igen, ugyanis azoknál a gyerekeknél, akik 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek, nem számít, hogy most középső- vagy nagycsoportosok, és az sem, hány évet jártak eddig óvodába.4. Hányszor lehet halasztani az iskolakezdést?Ez az egyik legfontosabb szabály: csak egyetlen alkalommal, és csak egy évre. Ez sajnos az SNI vagy BTMN esetén is igaz. Ha a gyerek augusztus 31-ig már betölti a 7. életévét, akkor szeptembertől kötelező megkezdenie az iskolát, további halasztásra nincs lehetőség.
A kérelem 2025. december 29-től érhető el a ker.oh.gov.hu oldalon. Elektronikusan ügyfélkapus azonosítás után is le lehet adni vagy pedig postai úton az Oktatási Hivatal címére. Mivel a beadási határidő rövid és ráadásul belecsúszik az év végi ünnepekbe, ezért érdemes időben beszerezni azokat a dokumentumokat, amiket a szülők a kérelemhez csatolni szeretnének.
Ilyen lehet például szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolás vagy óvodapedagógusi szakvélemény. Emellett a szülőknek egy saját maguk által megfogalmazott indoklást is le kell adniuk, ebben nagy segítség lehet a Szülői Hang segédlete.
7. Hány napon belül hoz az Oktatási Hivatal döntést?Ha a kérelem és a csatolt dokumentumok alapján minden egyértelmű, az Oktatási Hivatal 8 napon belül dönt, és megküldi a határozatot. Amennyiben további vizsgálatra van szükség – például a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságát kell bevonni –, a döntés legkésőbb 50 napon belül születik meg.
8. Ha megkapja a plusz egy év ovit, de közben sokat érik a gyerek, és inkább úgy döntenénk, hogy menjen inkább iskolába, akkor van erre lehetőség?Az Oktatási Hivatal határozatban dönt, amely kötelező érvényű. Ha a halasztást jóváhagyják, a gyerek még egy évig kötelezően óvodába jár, és nem íratható be iskolába. A döntést pedig sem a szülő, sem az intézmény nem hagyhatja figyelmen kívül.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
