8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról

Nem minden hatéves áll készen az iskolára – és ez teljesen normális dolog. Ha szülőként úgy látod, hogy a gyerekednek még jót tenne egy plusz év az óvodában, van lehetőség a tankötelezettség halasztására. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket és szabályokat.

1. Mikor válik egy gyerek tankötelessé?

Magyarországon egy gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Alapesetben ez azt jelenti, hogy szeptembertől iskolába kellene mennie. Ha azonban a szülő azt szeretné, hogy maradjon még egy évet a gyerek az oviban, akkor az Oktatási Hivatalnál kell külön kérelmeznie. 

2. Milyen esetekben érdemes kérni a plusz egy év ovit?

A plusz egy év ovi akkor merül fel, ha a gyerek érzelmileg, szociálisan vagy fejlődésében még nem tart ott, hogy érett lenne az iskolára.
Gyakori ok lehet például:
  • nehéz a figyelem tartós fenntartása,
  • bizonytalan a szabálykövetés,
  • lassabb a beszéd- vagy mozgásfejlődés,
  • erős szorongás új helyzetekben stb.

3. Ha még csak középzős, akkor is igényelni kell?

Igen, ugyanis azoknál a gyerekeknél, akik 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek, nem számít, hogy most középső- vagy nagycsoportosok, és az sem, hány évet jártak eddig óvodába.

4. Hányszor lehet halasztani az iskolakezdést?

Ez az egyik legfontosabb szabály: csak egyetlen alkalommal, és csak egy évre. Ez sajnos az SNI vagy BTMN esetén is igaz. Ha a gyerek augusztus 31-ig már betölti a 7. életévét, akkor szeptembertől kötelező megkezdenie az iskolát, további halasztásra nincs lehetőség.

Shutterstock

5. Kinek nem kell beadnia külön a kérelmet?

Nem kell külön kérelmet benyújtania annak a szülőnek, akinek a gyerekét a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága megvizsgálta, és január 18-ig elkészül a szakértői vélemény, amelyben javasolják, hogy a gyerek még egy évig óvodában maradjon

(SNI vagy BTMN miatt).

Ebben az esetben a szakvéleményt az óvodában kell bemutatni, és az óvoda rögzíti a

gyerek óvodában maradását

a köznevelési rendszerben. A szülőnek nincs további adminisztratív teendője.

6. Melyek a legfontosabb határidők és hogyan lehet beadni a kérelmet?

A kérelem 2025. december 29-től érhető el a ker.oh.gov.hu oldalon. Elektronikusan ügyfélkapus azonosítás után is le lehet adni vagy pedig postai úton az Oktatási Hivatal címére. Mivel a beadási határidő rövid és ráadásul belecsúszik az év végi ünnepekbe, ezért érdemes időben beszerezni azokat a dokumentumokat, amiket a szülők a kérelemhez csatolni szeretnének.

Ilyen lehet például szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolás vagy óvodapedagógusi szakvélemény.  Emellett a szülőknek egy saját maguk által megfogalmazott indoklást is le kell adniuk, ebben nagy segítség lehet a Szülői Hang segédlete.

7. Hány napon belül hoz az Oktatási Hivatal döntést?

Ha a kérelem és a csatolt dokumentumok alapján minden egyértelmű, az Oktatási Hivatal 8 napon belül dönt, és megküldi a határozatot. Amennyiben további vizsgálatra van szükség – például a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságát kell bevonni –, a döntés legkésőbb 50 napon belül születik meg.

8. Ha megkapja a plusz egy év ovit, de közben sokat érik a gyerek, és inkább úgy döntenénk, hogy menjen inkább iskolába, akkor van erre lehetőség?

Az Oktatási Hivatal határozatban dönt, amely kötelező érvényű. Ha a halasztást jóváhagyják, a gyerek még egy évig kötelezően óvodába jár, és nem íratható be iskolába. A döntést pedig sem a szülő, sem az intézmény nem hagyhatja figyelmen kívül.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.