Minimálbér alatti összegért keresnek pedagógiai asszisztenst az iskolákba

Közfoglalkoztatási jogviszonyban keresnek pedagógiai asszisztenst, akiknek így a havi keresete a nettó 200 ezer forintot sem éri el.

Egy olvasónk arról számolt be az Eduline-nak, hogy a NOKS keretében foglalkoztatott dolgozók bérezése sok helyen rendkívül alacsony, gyakran még a minimálbért sem éri el. Elmondása szerint előfordul, hogy egyes iskolák közfoglalkoztatott státuszban hirdetnek pedagógiai asszisztensi állásokat.

Egy ilyen hirdetésről készült fotót is kaptunk:

 

PDSZ: a NOKS-dolgozók fizetései teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől

Mi az a közfoglalkoztatási jogviszony?

A 2011. január 1-jétől bevezetett átalakítás során megszűntek a korábbi közmunkaprogramok, és ezek helyét az egységes közfoglalkoztatási rendszer vette át – írja Magyarország Kormánya.

A közfoglalkoztatás célja, hogy segítse a hátrányos helyzetben élőket és a támogatásra jogosultakat abban, hogy később el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.

Képeken, milyen döbbenetesen alacsony a fizetésük a nevelést és oktatást segítőknek

Mennyit keres egy közfoglalkoztatott?

A közfoglalkoztatásban dolgozókra külön szabályok vonatkoznak – például a fizetésük is eltérő. Ennek célja, hogy az álláskeresők ne maradjanak tartósan a közfoglalkoztatásban, hanem anyagilag is jobban megérje számukra a versenyszférában munkát vállalni. A közfoglalkoztatás átmeneti megoldás, amely a munkanélküliek visszavezetését segíti a munkaerőpiacra. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a közfoglalkoztatási bér alacsonyabb marad a piaci fizetéseknél.

A bért ezért úgy állapították meg, hogy magasabb legyen, mint a szociális ellátások összege, de alacsonyabb a minimálbérnél.

A 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 2025-ben 174 400 forint.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.