Minimálbér alatti összegért keresnek pedagógiai asszisztenst az iskolákba

Közfoglalkoztatási jogviszonyban keresnek pedagógiai asszisztenst, akiknek így a havi keresete a nettó 200 ezer forintot sem éri el.

Egy olvasónk arról számolt be az Eduline-nak, hogy a NOKS keretében foglalkoztatott dolgozók bérezése sok helyen rendkívül alacsony, gyakran még a minimálbért sem éri el. Elmondása szerint előfordul, hogy egyes iskolák közfoglalkoztatott státuszban hirdetnek pedagógiai asszisztensi állásokat.

Egy ilyen hirdetésről készült fotót is kaptunk:

 

PDSZ: a NOKS-dolgozók fizetései teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől

Mi az a közfoglalkoztatási jogviszony?

A 2011. január 1-jétől bevezetett átalakítás során megszűntek a korábbi közmunkaprogramok, és ezek helyét az egységes közfoglalkoztatási rendszer vette át – írja Magyarország Kormánya.

A közfoglalkoztatás célja, hogy segítse a hátrányos helyzetben élőket és a támogatásra jogosultakat abban, hogy később el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.

Képeken, milyen döbbenetesen alacsony a fizetésük a nevelést és oktatást segítőknek

Mennyit keres egy közfoglalkoztatott?

A közfoglalkoztatásban dolgozókra külön szabályok vonatkoznak – például a fizetésük is eltérő. Ennek célja, hogy az álláskeresők ne maradjanak tartósan a közfoglalkoztatásban, hanem anyagilag is jobban megérje számukra a versenyszférában munkát vállalni. A közfoglalkoztatás átmeneti megoldás, amely a munkanélküliek visszavezetését segíti a munkaerőpiacra. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a közfoglalkoztatási bér alacsonyabb marad a piaci fizetéseknél.

A bért ezért úgy állapították meg, hogy magasabb legyen, mint a szociális ellátások összege, de alacsonyabb a minimálbérnél.

A 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 2025-ben 174 400 forint.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.