„Ebben az iskolában nem csak írni, olvasni tanulunk, hanem kertészkedünk, fát vágunk és magunknak főzzük az ebédet”

A Gödöllő mellett működő Kicsi Szép Tanyán a gyerekek nem tankönyvekből, hanem a mindennapi élethelyzetekből tanulnak: kertet művelnek, fát vágnak, kemencében sütnek, miközben észrevétlenül sajátítják el a matematikát, a biológiát vagy épp a fizikát.

A tanyára érkező gyerekeket működő parasztgazdaság fogad: veteményes, kemence, kovács- és asztalosműhely, derül ki az NLC videójából. A feladatok nem látványosságok, hanem a nap szerves részei. A számolás a kenyérdagasztásnál vagy az asztalok összeállításánál kerül elő, a biológia a kertben, a fizika a műhelyekben mutatkozik meg. A klasszikus készségeket – írás, olvasás, számolás – külön térben gyakorolják, mégis szorosan kapcsolódnak a mindennapi feladatokhoz.

 

„Az a cél, hogy valós életfolyamatokat éljenek meg a saját teremtő erejükön keresztül” – így foglalja össze a célokat Németh Eszter, a Farm alapú nevelésért Egyesület alapítója.

A tanulás minden tevékenységben jelen van: a törtéket az ebédadagnál osztják szét, a mértékegységek a kenyértésztából kerülnek elő, a fizika pedig a kovácsműhelyben válik érthetővé. A gyerekek még saját tanulóasztalaikat is maguk készítik – mérik, csiszolják, lekenik –, amit a pedagógusok szerint „komoly számolási ismeretek és felelősségvállalás” kísér.

Sok felnőtt dolgozik a gyerekek mellett

A tanya eredetileg eltérő fejlődésű gyerekek számára jött létre, de ma már szélesebb körből érkeznek: osztályok akár egy-egy napra, mások hetente több alkalommal. „Nagyon fontos sajátossága a farmtevékenység-alapú pedagógiának, hogy sok felnőtt dolgozik a gyerekek mellett” – mondja az alapító. Ez személyre szabottabb figyelmet tesz lehetővé, ami a diákok önbizalmára is hat.

 

Kis Szép Tanya Facebook

Egy édesanya már nyolc éve jár ide a fiával:

A mi első gyerekünk eltérő fejlődésű, sok nehézséggel indult. Már az elejétől fogva vártuk, hogy jöhessünk ide. Ez most a nyolcadik év, hogy rendszeresen jár.

Egy tizenéves tanuló szerint: "Ha van valami erősségünk, azt megpróbálják kibontani."

Nincsen külön matek-, földrajz- és angoltanár

A pedagógusok célja az, hogy a gyerekek ne elméleti tudást magoljanak: „Nem száraz tankönyvekből tanulnak, hanem megtapasztalják az ismereteket” – mondja Ujlaky Éva.

A tantárgyak határai szinte eltűnnek: az oktatás nem külön matek-, földrajz- vagy angolórákra esik szét, hanem összefonódik a mindennapi feladatokkal. Éppen ez az, amit a pedagógusok „nagyon nehéz, de izgalmas oktatási kísérletnek” neveznek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.