„Ebben az iskolában nem csak írni, olvasni tanulunk, hanem kertészkedünk, fát vágunk és magunknak főzzük az ebédet”

A Gödöllő mellett működő Kicsi Szép Tanyán a gyerekek nem tankönyvekből, hanem a mindennapi élethelyzetekből tanulnak: kertet művelnek, fát vágnak, kemencében sütnek, miközben észrevétlenül sajátítják el a matematikát, a biológiát vagy épp a fizikát.

A tanyára érkező gyerekeket működő parasztgazdaság fogad: veteményes, kemence, kovács- és asztalosműhely, derül ki az NLC videójából. A feladatok nem látványosságok, hanem a nap szerves részei. A számolás a kenyérdagasztásnál vagy az asztalok összeállításánál kerül elő, a biológia a kertben, a fizika a műhelyekben mutatkozik meg. A klasszikus készségeket – írás, olvasás, számolás – külön térben gyakorolják, mégis szorosan kapcsolódnak a mindennapi feladatokhoz.

 

„Az a cél, hogy valós életfolyamatokat éljenek meg a saját teremtő erejükön keresztül” – így foglalja össze a célokat Németh Eszter, a Farm alapú nevelésért Egyesület alapítója.

A tanulás minden tevékenységben jelen van: a törtéket az ebédadagnál osztják szét, a mértékegységek a kenyértésztából kerülnek elő, a fizika pedig a kovácsműhelyben válik érthetővé. A gyerekek még saját tanulóasztalaikat is maguk készítik – mérik, csiszolják, lekenik –, amit a pedagógusok szerint „komoly számolási ismeretek és felelősségvállalás” kísér.

Sok felnőtt dolgozik a gyerekek mellett

A tanya eredetileg eltérő fejlődésű gyerekek számára jött létre, de ma már szélesebb körből érkeznek: osztályok akár egy-egy napra, mások hetente több alkalommal. „Nagyon fontos sajátossága a farmtevékenység-alapú pedagógiának, hogy sok felnőtt dolgozik a gyerekek mellett” – mondja az alapító. Ez személyre szabottabb figyelmet tesz lehetővé, ami a diákok önbizalmára is hat.

 

Kis Szép Tanya Facebook

Egy édesanya már nyolc éve jár ide a fiával:

A mi első gyerekünk eltérő fejlődésű, sok nehézséggel indult. Már az elejétől fogva vártuk, hogy jöhessünk ide. Ez most a nyolcadik év, hogy rendszeresen jár.

Egy tizenéves tanuló szerint: "Ha van valami erősségünk, azt megpróbálják kibontani."

Nincsen külön matek-, földrajz- és angoltanár

A pedagógusok célja az, hogy a gyerekek ne elméleti tudást magoljanak: „Nem száraz tankönyvekből tanulnak, hanem megtapasztalják az ismereteket” – mondja Ujlaky Éva.

A tantárgyak határai szinte eltűnnek: az oktatás nem külön matek-, földrajz- vagy angolórákra esik szét, hanem összefonódik a mindennapi feladatokkal. Éppen ez az, amit a pedagógusok „nagyon nehéz, de izgalmas oktatási kísérletnek” neveznek.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.