„Ebben az iskolában nem csak írni, olvasni tanulunk, hanem kertészkedünk, fát vágunk és magunknak főzzük az ebédet”

A Gödöllő mellett működő Kicsi Szép Tanyán a gyerekek nem tankönyvekből, hanem a mindennapi élethelyzetekből tanulnak: kertet művelnek, fát vágnak, kemencében sütnek, miközben észrevétlenül sajátítják el a matematikát, a biológiát vagy épp a fizikát.

A tanyára érkező gyerekeket működő parasztgazdaság fogad: veteményes, kemence, kovács- és asztalosműhely, derül ki az NLC videójából. A feladatok nem látványosságok, hanem a nap szerves részei. A számolás a kenyérdagasztásnál vagy az asztalok összeállításánál kerül elő, a biológia a kertben, a fizika a műhelyekben mutatkozik meg. A klasszikus készségeket – írás, olvasás, számolás – külön térben gyakorolják, mégis szorosan kapcsolódnak a mindennapi feladatokhoz.

 

„Az a cél, hogy valós életfolyamatokat éljenek meg a saját teremtő erejükön keresztül” – így foglalja össze a célokat Németh Eszter, a Farm alapú nevelésért Egyesület alapítója.

A tanulás minden tevékenységben jelen van: a törtéket az ebédadagnál osztják szét, a mértékegységek a kenyértésztából kerülnek elő, a fizika pedig a kovácsműhelyben válik érthetővé. A gyerekek még saját tanulóasztalaikat is maguk készítik – mérik, csiszolják, lekenik –, amit a pedagógusok szerint „komoly számolási ismeretek és felelősségvállalás” kísér.

Sok felnőtt dolgozik a gyerekek mellett

A tanya eredetileg eltérő fejlődésű gyerekek számára jött létre, de ma már szélesebb körből érkeznek: osztályok akár egy-egy napra, mások hetente több alkalommal. „Nagyon fontos sajátossága a farmtevékenység-alapú pedagógiának, hogy sok felnőtt dolgozik a gyerekek mellett” – mondja az alapító. Ez személyre szabottabb figyelmet tesz lehetővé, ami a diákok önbizalmára is hat.

 

Kis Szép Tanya Facebook

Egy édesanya már nyolc éve jár ide a fiával:

A mi első gyerekünk eltérő fejlődésű, sok nehézséggel indult. Már az elejétől fogva vártuk, hogy jöhessünk ide. Ez most a nyolcadik év, hogy rendszeresen jár.

Egy tizenéves tanuló szerint: "Ha van valami erősségünk, azt megpróbálják kibontani."

Nincsen külön matek-, földrajz- és angoltanár

A pedagógusok célja az, hogy a gyerekek ne elméleti tudást magoljanak: „Nem száraz tankönyvekből tanulnak, hanem megtapasztalják az ismereteket” – mondja Ujlaky Éva.

A tantárgyak határai szinte eltűnnek: az oktatás nem külön matek-, földrajz- vagy angolórákra esik szét, hanem összefonódik a mindennapi feladatokkal. Éppen ez az, amit a pedagógusok „nagyon nehéz, de izgalmas oktatási kísérletnek” neveznek.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.