Ezekből a gimnáziumokból került be a legtöbb végzős külföldi egyetemre

25, 30 vagy éppen 42 - a topgimnáziumokból iskolánként egy kisebb osztálynyi diák inkább külföldre megy egyetemre – derült ki a HVG 2026-os középiskolai kiadványából. Mutatjuk, melyik középiskolákból került be a legtöbb diák a külföldi felsőoktatásba a legjobb 100 középiskolából.

A 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal több magyar diák ment külföldi egyetemre, mint 2017-ben – derült ki az Engame Akadémia kutatásából Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.

A kutatás szerint a legfőbb motivációt a magyarországi politikai és társadalmi környezet jelentette: a válaszadók 48,8%-a emiatt döntött a külföldi tanulmányok mellett. Emellett fontos szempont volt a külföldi diploma jobb elhelyezkedési lehetősége (36,1%) és a magasabb képzési színvonal (33,1%) is.

Ezek után nem meglepő, hogy az elitgimikből gyakorlatilag iskolánként egy kisebb-nagyobb osztálynyi diák döntött úgy, hogy külföldre megy egyetemre.

HVG Középiskolai rangsor 2026

Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 28-tól az újságárusoknál is beszerezhető.

A HVG 2026-os középiskolai rangsorába nem számított bele, hogy az adott intézményből hányan mentek külföldi egyetemre, mert erről nincsen hivatalos adatgyűjtés, ugyanakkor „az adat évek óta szerepel a száz legjobb iskola jellemzőit ismertető leírásokban, ahol olvashatók az olyan minőségi jellemzők is, mint a közösségi és sportélet, a cserekapcsolatok stb.”

 

Reviczky Zsolt

A rendelkezésre álló információk alapján a top10-es lista a következőképpen alakult.

  • 1. Alternatív Közgazdasági Gimnázium (Budapest): 55 fő
  • 2. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium: 42 fő
  • 3. VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium: 32 fő
  • 4. Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium (Budapest): 30 fő
  • 5. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium: 29 fő
  • 5. Audi Hungária Iskolaközpont (Győr): 29 fő
  • 7. Szent István Gimnázium (Budapest) : 28 fő
  • 8. Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest): 25 fő
  • 8. Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr): 25 fő
  • 10. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest): 24 fő

A külföldön továbbtanulók listáját az elitgimik közül az AKG vezeti, ahol mind a hét, mind pedig az öt évfolyamos képzés esetében nagy hangsúly van az idegen nyelvek tanulásán. A gimnázium külföldi tanulmányutakat és diákcserét is szervez.

Középiskolába felvételizel?

Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba

Értesülj az elsők között többek között:

a felvételi követelményekről

a középiskolai pontszámításról

a legjobb gimnáziumokról

a központi írásbeliről

valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.

 

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

A képzeletbeli dobogó második fokára az Eötvös került fel 42 fővel. A HVG kiadványából kiderült, hogy az iskola külföldi tanulmányutakat és diákcserét is szervez francia, német, olasz és szlovén partnerintézményekkel. Ezen kívül pedig a tanulók például nemzetközi tudományos konferenciákon is részt vehetnek.

A harmadik helyezett Madáchban (32 fő) a nyolcadikosok haladó angol vagy haladó német tagozat közül válaszhatnak, és indítanak nyelvi előkészítős osztályt is angol és német tagozattal. A top10-ben két holtverseny is kialakult: az ötödik helyen a Madách és az Audi Hungária Iskolaközpont (Győr), valamint a nyolcadik helyen a győri Kazinczy és a budapesti Karinthy végzett. Azt érdemes kiemelni, hogy a legjobb tíz közé csupán ez a két győri gimnázium jutott be.

A legjobb középiskolákkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.