25, 30 vagy éppen 42 - a topgimnáziumokból iskolánként egy kisebb osztálynyi diák inkább külföldre megy egyetemre – derült ki a HVG 2026-os középiskolai kiadványából. Mutatjuk, melyik középiskolákból került be a legtöbb diák a külföldi felsőoktatásba a legjobb 100 középiskolából.
A 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal több magyar diák ment külföldi egyetemre, mint 2017-ben – derült ki az Engame Akadémia kutatásából Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
A kutatás szerint a legfőbb motivációt a magyarországi politikai és társadalmi környezet jelentette: a válaszadók 48,8%-a emiatt döntött a külföldi tanulmányok mellett. Emellett fontos szempont volt a külföldi diploma jobb elhelyezkedési lehetősége (36,1%) és a magasabb képzési színvonal (33,1%) is.
Ezek után nem meglepő, hogy az elitgimikből gyakorlatilag iskolánként egy kisebb-nagyobb osztálynyi diák döntött úgy, hogy külföldre megy egyetemre.
HVG Középiskolai rangsor 2026 |
Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 28-tól az újságárusoknál is beszerezhető. |
A HVG 2026-os középiskolai rangsorába nem számított bele, hogy az adott intézményből hányan mentek külföldi egyetemre, mert erről nincsen hivatalos adatgyűjtés, ugyanakkor „az adat évek óta szerepel a száz legjobb iskola jellemzőit ismertető leírásokban, ahol olvashatók az olyan minőségi jellemzők is, mint a közösségi és sportélet, a cserekapcsolatok stb.”
A külföldön továbbtanulók listáját az elitgimik közül az AKG vezeti, ahol mind a hét, mind pedig az öt évfolyamos képzés esetében nagy hangsúly van az idegen nyelvek tanulásán. A gimnázium külföldi tanulmányutakat és diákcserét is szervez.
| Középiskolába felvételizel? |
Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba! Értesülj az elsők között többek között:a felvételi követelményekrőla középiskolai pontszámításról a legjobb gimnáziumokról a központi írásbeliről valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.
Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk. |
A képzeletbeli dobogó második fokára az Eötvös került fel 42 fővel. A HVG kiadványából kiderült, hogy az iskola külföldi tanulmányutakat és diákcserét is szervez francia, német, olasz és szlovén partnerintézményekkel. Ezen kívül pedig a tanulók például nemzetközi tudományos konferenciákon is részt vehetnek.
A harmadik helyezett Madáchban (32 fő) a nyolcadikosok haladó angol vagy haladó német tagozat közül válaszhatnak, és indítanak nyelvi előkészítős osztályt is angol és német tagozattal. A top10-ben két holtverseny is kialakult: az ötödik helyen a Madách és az Audi Hungária Iskolaközpont (Győr), valamint a nyolcadik helyen a győri Kazinczy és a budapesti Karinthy végzett. Azt érdemes kiemelni, hogy a legjobb tíz közé csupán ez a két győri gimnázium jutott be.
A legjobb középiskolákkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
