Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
A Népszava az Oktatási Hivataltól (OH) megtudta: a 2025/2026-os tanévben összesen 3764 újonnan belépő, főállású pedagógus kezdett dolgozni a köznevelési intézményekben.
"Éhen halni pont elég" - alamizsnának is kevés a NOKS-os dolgozók fizetése
A lap rámutat, hogy ez az adat meglepően magasnak tűnik annak fényében, hogy az előző években jóval kevesebben csatlakoztak a pályához: 2024. szeptember 1. és október 1. között 2083 új belépőt regisztráltak, 2023-ban pedig 2231-et. Az OH adatai alapján így egyetlen év alatt mintegy 1700 fővel nőtt az óvodákban, általános- és középiskolákban munkát kezdő pedagógusok száma.
Arra a kérdésre, hogy a „új belépők” valóban kizárólag pályakezdőket jelentenek-e, az OH nem adott választ. Totyik Tamás ugyanakkor elmondta a lapnak: a 3764 fős adat azokat rögzíti, akik 2025. június 16. és október 1. között létesítettek először pedagógus jogviszonyt. Ugyanezen időszakban 2024-ben 3612-en, 2023-ban pedig 3342-en léptek be a köznevelés rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdők száma mindössze 152 fővel nőtt egy év alatt, és 422 fővel két év alatt.
Totyik szerint bár az emelkedés némileg enyhítheti a pedagógushiányt, továbbra sem látszik annak jele, hogy a fiatalok körében visszatért volna a tanári hivatás korábbi népszerűsége.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
