Kiderült, miért tűnt el hirtelen az egyházi iskolák szegregációjával foglalkozó jelentés az ombudsmani hivatal oldaláról

Az esettel kapcsolatban az alapjogi biztos hivatala közleményt adott ki.

A Civil Közoktatási Platform szerkesztőségünk részére is elküldött leveléből kiderült, hogy az ombudsmani hivatal a honlap tartalmáról szóló  közleményben indokolta meg a dokumentum eltüntetését.

Ebben pedig jogsértőnek nevezik a régi biztoshelyettes által az új alapjogi biztos hivatalba lépése után közzétett dokumentumokat, és jelzik, hogy azoknak nincs helyük a honlapon.

"Amellett, hogy teljesen abszurd, hogy egy elkészült, már közzétett vizsgálati eredményt eltüntetnek, anélkül, hogy cáfolnák a benne szereplő megállapításokat, a közlemény jogsértést alátámasztó megállapításai is tévesek. Az indoklásban a helyettes által jegyzett jelentés jogi feltételeiről van szó - esetünkben azonban nem jelentésről, hanem állásfoglalásról van szó, amellyel kapcsolatban nincsenek törvényi előírások" - hangsúlyozta a CKP.

Korábban az Eduline-on is megírtuk, hogy Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman jelentéséből kiderült, hogy ahol új egyházi óvoda vagy iskola jött létre, ott a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket. Ennek következményeként az állami iskolák néhány éven belül szinte teljesen roma tanulókkal teltek meg, miközben a nem roma gyerekekkel együtt a képzettebb pedagógusok is távoztak. Ez a folyamat tovább rontotta az állami iskolák oktatási színvonalát és erősítette a társadalmi elkülönülést.

Ez a jelentés tűnt el november 16-án az ombudsmani hivatal honlapjáról.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.