Eltűnt az egyházi iskolák szegregációjával foglalkozó jelentés az ombudsmani hivatal oldaláról

Most már hiába keres rá valaki a kulcsszavakra az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának honlapján, már nem elérhető a jelentés.

Az Eduline-on is megírtuk, hogy Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman jelentéséből kiderölt, hogy ahol új egyházi óvoda vagy iskola jött létre, ott a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket. Ennek következményeként az állami iskolák néhány éven belül szinte teljesen roma tanulókkal teltek meg, miközben a nem roma gyerekekkel együtt a képzettebb pedagógusok is távoztak. Ez a folyamat tovább rontotta az állami iskolák oktatási színvonalát és erősítette a társadalmi elkülönülést.

Ez a jelentés azonban nem sokkal később szinte elérhetetlenné vált a Civil Közoktatási Platform (CKP) tájékoztatása szerint. Eleinte még kulcsszóval rá lehetett keresni, azonban november 16-a óta semmilyen kulcsszóra nem adja ki találatként.

"A kérdés már csak az, hogy Juhász Imre, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az új ombudsman, vagy Gyeney Laura Zsuzsanna, az új helyettes ombudsman tartotta első tevékenységei közt a legfontosabbnak eltávolítani az egyházi fenntartók pusztító hatását igazoló jelentést az oktatási egyenlőtlenségek, oktatási szegregáció területén. Micsoda szégyen a hivatalukra nézve!" - olvasható a CKP szerkesztőségünk részére is megküldött közleményében.

Egyébként az ombudsmani  jelentésben kitértek arra is, hogy ugyan az egyházi intézmények felvételi szabályaik során általában nem alkalmaztak nyíltan kirekesztésre alkalmas feltételeket, ugyanakkor oktatásszervezési gyakorlatuk és az intézménybe való felvétel körülményei, feltételei úgy voltak kialakítva, hogy azok közvetett módon sikeresen távol tartották a roma családokat és gyermekeiket az iskolától.

A nemzetiségi ombudsman szerint ezek a közvetett szelekciós mechanizmusok rendszerszintű hátrányt okoznak, és hozzájárulnak a roma gyerekek társadalmi kirekesztéséhez.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.