Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Több mint háromszáz diák vett részt a Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlésen, ahol minisztereknek és államtitkároknak tehették fel kérdéseiket. A fiatalok többek között az iskolai étkeztetés minőségét, a vidéki orvoshiányt, a mesterséges intelligencia felelős használatát és az internethasználat biztonságát firtatták.
Több mint ötven iskolájából és a határon túlról is érkeztek általános- és középiskolás diákok a Parlament Felsőházi termébe a XI. Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlés alkalmából. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az Országgyűlés közös rendezvénye idén is a Gyermekjogok Világnapjához kapcsolódott, derült ki az Euronews tudosításából. A „Milyen kérdést intéznék a miniszterekhez, ha képviselő lennék?” pályázat legjobbjai kaptak meghívást.
Megkérdőjelezték az iskolai biztonságot és az étkeztetés minőségét
A fiatalok interpellációkat imitáltak, vagyis parlamenti kérdéseket tettek fel a kormány tagjainak. Az idei évben a legnépszerűbb témák közé tartozott a mesterséges intelligencia felelős használata, az internetbiztonság, a környezetvédelem, a sport és az egészségügy helyzete.
"Most először jelentek meg olyan kérdések, hogy a gyerekek nem érzik magukat teljesen biztonságban az interneten” – mondta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke. Hozzátette: többen az iskolai biztonság javításáról is érdeklődtek.

A rendezvény célja a szervezők szerint az volt, hogy a fiatalok testközelből tapasztalják meg a demokrácia működését, és megértsék a parlamenti döntéshozatal folyamatát. Az esemény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke és a Fidesz alapító tagja volt.
A szervezők abban is bíznak, hogy az ilyen kezdeményezések ellensúlyozhatják az Európai Unió részéről érkező jogállamisági kritikákat, amelyek a magyar törvényhozás függetlenségét és a kormánypárt szerepét érik. Ez alapján a Gyermek- és Ifjúsági Parlament egyszerre szolgálhat oktatási és politikai célokat: miközben a gyerekek a demokrácia működését tanulják, az esemény a kormány számára is lehetőséget kínál demokratikus imázsának erősítésére.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.