Demokráciát próbáltak ki a Parlamentben – gyerekek kérdezhették a kormányt

Több mint háromszáz diák vett részt a Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlésen, ahol minisztereknek és államtitkároknak tehették fel kérdéseiket. A fiatalok többek között az iskolai étkeztetés minőségét, a vidéki orvoshiányt, a mesterséges intelligencia felelős használatát és az internethasználat biztonságát firtatták.

Több mint ötven iskolájából és a határon túlról is érkeztek általános- és középiskolás diákok a Parlament Felsőházi termébe a XI. Gyermek- és Ifjúsági Országgyűlés alkalmából. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az Országgyűlés közös rendezvénye idén is a Gyermekjogok Világnapjához kapcsolódott, derült ki az Euronews tudosításából. A „Milyen kérdést intéznék a miniszterekhez, ha képviselő lennék?” pályázat legjobbjai kaptak meghívást.

Megkérdőjelezték az iskolai biztonságot és az étkeztetés minőségét

A fiatalok interpellációkat imitáltak, vagyis parlamenti kérdéseket tettek fel a kormány tagjainak. Az idei évben a legnépszerűbb témák közé tartozott a mesterséges intelligencia felelős használata, az internetbiztonság, a környezetvédelem, a sport és az egészségügy helyzete.

Volt, aki arról kérdezte a döntéshozókat, mikor tanulhatnak az iskolában az MI tudatos és biztonságos használatáról, mások az iskolai étkeztetés minőségét, a vidéki orvoshiányt vagy a fiatal sportolók támogatását hozták napirendre.

"Most először jelentek meg olyan kérdések, hogy a gyerekek nem érzik magukat teljesen biztonságban az interneten” – mondta Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke. Hozzátette: többen az iskolai biztonság javításáról is érdeklődtek.

Gyermek- és Ifjúsági Parlament
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat

Nem feltétlenül csak a gyerekekről szól

A rendezvény célja a szervezők szerint az volt, hogy a fiatalok testközelből tapasztalják meg a demokrácia működését, és megértsék a parlamenti döntéshozatal folyamatát. Az esemény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke és a Fidesz alapító tagja volt.

A szervezők abban is bíznak, hogy az ilyen kezdeményezések ellensúlyozhatják az Európai Unió részéről érkező jogállamisági kritikákat, amelyek a magyar törvényhozás függetlenségét és a kormánypárt szerepét érik. Ez alapján a Gyermek- és Ifjúsági Parlament egyszerre szolgálhat oktatási és politikai célokat: miközben a gyerekek a demokrácia működését tanulják, az esemény a kormány számára is lehetőséget kínál demokratikus imázsának erősítésére.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.