Fóti Péter oktatáskutató, a Taní-Tani alternatív pedagógiai portál főmunkatársa a Népszaván fejtette ki a véleményét. Több éve vizsgálja a pedagógiai rendszereket, illetve az iskola‑ és tanulásmódszertan problémáit.

A demokratikus nevelés hiánya a mai iskolákban

A szakértő szerint a központosított oktatás új lojalitás- és engedelmességkódot hozott létre: „A tanár végrehajt, a diák megfelel, a szülő kérelmez.”

A diákönkormányzatok gyakran díszletek, a szabályzatok helyettesítik a bizalmat. A demokratikus készségek – a véleményformálás, a kérdezés és a részvétel – így nem fejlődnek, és a gyerekek nem tanulják meg, hogy a szabadság mindennapi döntésekben gyakorolható.

Fóti úgy fogalmaz, hogy a demokrácia nem magától értetődő állapot, hanem tanulási folyamat. A gyerekek akkor tanulják meg, hogy a szavuk számít, ha már a családban és az iskolában meghallgatják őket, és részesei lehetnek a döntéseknek.

Példa Drezdából: egy állami iskola, ami máshogy működik

Az oktatáskutató a németországi Jürgen Reichen-iskolát említi meg jó példaként, ahol a diákok maguk tervezik a napirendet, részt vesznek a szabályok megalkotásában, és valódi diákparlament működik. A tanárok nyugodt, bizalmon alapuló viszonyban dolgoznak a diákokkal, nincs állandó ellenőrzés.

„Vannak tanárok, akik nem tudnak dolgozni a tanulók állandó kontrollja nélkül. Ennek következtében nem szeretnek itt dolgozni – mi pedig nem szeretjük a gyerekek állandó ellenőrzését és kontrollálását” – mondja az egyik ott tanító tanár.

Autoriter iskolákból nem lehet demokratikus társadalmat építeni

A demokratikus iskolákban a tanulás nemcsak tudást, hanem jellemet formál. Aki gyerekként megtapasztalja, hogy a véleménye számít, felnőttként sem fogja elhinni, hogy nincs beleszólása

– fogalmaz Fóti.

A demokratikus pedagógia megtanítja, hogyan lehet meghallani egymást – ez a valódi tananyag. Azzal a gondolattal zárja a cikket, hogy a diktátorok pedagógiája megtanította, hogyan kell elhallgatni. A demokrácia pedagógiája megtanítaná, hogyan lehet meghallani egymást.