Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Minden ötödik megkérdezett valamilyen tekintélyelvű kormányzást részesítene előnyben.
Franciaországban és Spanyolországban a fiataloknak már csak nagyjából a fele hisz abban, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, és minden ötödik fiatal valamilyen tekintélyelvű kormányzást preferálna, derül ki egy friss európai tanulmányból a The Guardian szerint.
A kutatás során, amely áprilisban és májusban zajlott közel 7000, 16 és 26 év közötti embert kérdeztek meg, a többségük (57%) azért még mindig a demokráciát részesíti előnyben, azonban a támogatottság országonként jelentősen eltér. A demokráciát preferáló fiatalok közül a legtöbben Németországban élnek (71%), és a lengyel fiatalok a leginkább kiábrándultak (48%). Spanyolországban és Franciaországban pedig 51, illetve 52 százalék az arányuk.
Tekintélyelvű kormányzást a fiatalok kicsivel több mint ötöde (21%) látna szívesen az országában, bár ennek pontos kereteit nem határozták meg a felmérésben. Ez az arány Olaszországban volt a legmagasabb (24%), és Németországban pedig a legalacsonyabb (15%).
A kérdezettek közül majdnem minden tizedik válaszolta azt, hogy nem érdekli, hogy a kormánya demokratikus-e vagy sem.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.