Minden ötödik megkérdezett valamilyen tekintélyelvű kormányzást részesítene előnyben.
Franciaországban és Spanyolországban a fiataloknak már csak nagyjából a fele hisz abban, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, és minden ötödik fiatal valamilyen tekintélyelvű kormányzást preferálna, derül ki egy friss európai tanulmányból a The Guardian szerint.
A kutatás során, amely áprilisban és májusban zajlott közel 7000, 16 és 26 év közötti embert kérdeztek meg, a többségük (57%) azért még mindig a demokráciát részesíti előnyben, azonban a támogatottság országonként jelentősen eltér. A demokráciát preferáló fiatalok közül a legtöbben Németországban élnek (71%), és a lengyel fiatalok a leginkább kiábrándultak (48%). Spanyolországban és Franciaországban pedig 51, illetve 52 százalék az arányuk.
Tekintélyelvű kormányzást a fiatalok kicsivel több mint ötöde (21%) látna szívesen az országában, bár ennek pontos kereteit nem határozták meg a felmérésben. Ez az arány Olaszországban volt a legmagasabb (24%), és Németországban pedig a legalacsonyabb (15%).
A kérdezettek közül majdnem minden tizedik válaszolta azt, hogy nem érdekli, hogy a kormánya demokratikus-e vagy sem.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
