A demokratikus nevelés nem csupán pedagógiai módszer, hanem életforma – mégis a magyar iskolákban gyakran hiányzik. Fóti Péter oktatáskutató a központosított oktatás veszélyeire hívja fel a figyelmet, és hangsúlyozza: „Ha a demokrácia nem az iskolában kezdődik, akkor sehol.”
Fóti Péter oktatáskutató, a Taní-Tani alternatív pedagógiai portál főmunkatársa a Népszaván fejtette ki a véleményét. Több éve vizsgálja a pedagógiai rendszereket, illetve az iskola‑ és tanulásmódszertan problémáit.
A demokratikus nevelés hiánya a mai iskolákban
A szakértő szerint a központosított oktatás új lojalitás- és engedelmességkódot hozott létre: „A tanár végrehajt, a diák megfelel, a szülő kérelmez.”A diákönkormányzatok gyakran díszletek, a szabályzatok helyettesítik a bizalmat. A demokratikus készségek – a véleményformálás, a kérdezés és a részvétel – így nem fejlődnek, és a gyerekek nem tanulják meg, hogy a szabadság mindennapi döntésekben gyakorolható.
Fóti úgy fogalmaz, hogy a demokrácia nem magától értetődő állapot, hanem tanulási folyamat. A gyerekek akkor tanulják meg, hogy a szavuk számít, ha már a családban és az iskolában meghallgatják őket, és részesei lehetnek a döntéseknek.Példa Drezdából: egy állami iskola, ami máshogy működikAz oktatáskutató a németországi Jürgen Reichen-iskolát említi meg jó példaként, ahol a diákok maguk tervezik a napirendet, részt vesznek a szabályok megalkotásában, és valódi diákparlament működik. A tanárok nyugodt, bizalmon alapuló viszonyban dolgoznak a diákokkal, nincs állandó ellenőrzés.„Vannak tanárok, akik nem tudnak dolgozni a tanulók állandó kontrollja nélkül. Ennek következtében nem szeretnek itt dolgozni – mi pedig nem szeretjük a gyerekek állandó ellenőrzését és kontrollálását” – mondja az egyik ott tanító tanár.Autoriter iskolákból nem lehet demokratikus társadalmat építeniA demokratikus iskolákban a tanulás nemcsak tudást, hanem jellemet formál. Aki gyerekként megtapasztalja, hogy a véleménye számít, felnőttként sem fogja elhinni, hogy nincs beleszólása
– fogalmaz Fóti.
A demokratikus pedagógia megtanítja, hogyan lehet meghallani egymást – ez a valódi tananyag. Azzal a gondolattal zárja a cikket, hogy a diktátorok pedagógiája megtanította, hogyan kell elhallgatni. A demokrácia pedagógiája megtanítaná, hogyan lehet meghallani egymást.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
