Megszavazták a pécsi óvodapedagógusok visszamenőleges béremelését – a városvezetés szerint nincs elmaradás, csak félreértés

A pécsi közgyűlés megszavazta az óvodapedagógusok visszamenőleges béremelését, ezzel lezárva a hónapok óta tartó vitát a kormánypárti politikusok és a városvezetés között. A város szerint nem a pénz „tűnt el”, hanem a helyzetet a kormányzati kommunikáció félreértelmezte: Pécsen már tavaly átlagosan 49 százalékkal emelték az óvodapedagógusok bérét, ezért az idei növekedés kisebbnek tűnik.

A fideszes politikusok – köztük Balatoni Katalin, miniszterelnöki biztos, valamint Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője – hónapok óta követelték, hogy a város fizesse ki a pécsi óvodapedagógusoknak az állam által biztosított, 2025-re szóló béremelést.

Hoppál Péter már tavasszal felszólította az önkormányzatot, hogy „fordítsa a több százmillió forintnyi kormányzati támogatást a pécsi óvónők fizetésére” – utalva a központi forrásokra, amelyek januárban érkeztek meg a városhoz.

A Fidesz-frakció mostani közgyűlési javaslatát végül megszavazták, így a béremelés visszamenőleg is megilleti az érintett dolgozókat.

Közgyűlés Pécsen
Péterffy Attila Facebook

A városvezetés álláspontja szerint a béremelés megtörtént, csak részben tavaly

A pécsi önkormányzat június 2-án kiadott sajtóközleménye szerint „hamis és nemtelen vádakkal” illették a várost a fideszes politikusok, miközben a tények világosak:

„Pécs önkormányzata 2025-ben 557,2 millió forint központi normatívát kap az óvodai dolgozók fizetésemelésére, és ezt az összeget maradéktalanul erre a meghatározott célra fordítja – abban a havi bontásban, ahogy a forrás megérkezik."

A közlemény részletesen kifejti, hogy a 21,2 százalékos állami emelés nem minden településen érződik azonosan: mivel Pécs már 2024-ben 49 százalékos, differenciált béremelést hajtott végre – a kormány által elvárt 32,2 százalék helyett – az újabb, normatíván alapuló béremelés már nem hoz akkora fizetésemelkedést, mint más városokban.

Az óvodai dolgozók béreire és járulékaira Pécs tavaly 4,76 milliárd forintot fordított, míg ehhez az állami támogatás csak 3,76 milliárd forint volt. Azaz, az óvodai dolgozók év közben kifizetett cafeteria juttatására és a tavalyi béremelésre nem kevesebb, mint 1 milliárd forintot fordított a város saját forrásból. A közlemény szerint ez idén már nem lehetséges a megnövekedett állami elvonások miatt.

A városvezetés szerint az állami normatívát teljes egészében a béremelésre fordították, ám annak kiszámításakor nem a Pécsett tavaly megemelt alapbéreket, hanem a központilag meghatározott bérminimumot vették alapul. Míg ez sok településen 21,2 százalékos emelést jelent, Pécsen – ahol tavaly átlagosan 49 százalékkal nőttek a bérek – az idei normatíva már nem fedez újabb hasonló növekedést.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.