Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
A Hóvége portálnak nyilatkozó, 20 éve pályán lévő budapesti pedagógus szerint a magyar oktatási rendszer a 19. századi modellre épül, és nem tud lépést tartani a digitális világ, a folyamatos információáradat és a gyerekeket érő stressz növekvő terheivel.
Többszörösére nőtt a problémás gyerekek száma
Az elmúlt 5–10 évben egyértelműen nőtt a magatartásproblémákkal, szociális nehézségekkel küzdő gyermekek aránya”
– mondja a pedagógus.
A neurodivergens diákok, például autizmussal, ADHD-val vagy diszlexiával élők száma is folyamatosan gyarapszik. A problémák ritkán járnak egyedül: anorexia, depresszió vagy szociális fóbiák gyakran társulnak hozzájuk, ami komoly terhet ró az osztályokra és a tanárokra.
Magára hagyott pedagógusok„Ez az oktatási rendszer mindennel foglalkozik, csak ezzel nem” – fogalmazott a tanár. Az iskolák ma is a kadétiskolai modell alapján működnek: becsöngetnek, jelenteni kell, a pedagógusok pedig gyakran magukra csukják az ajtót, egyénileg próbálják kezelni a kihívásokat. A rendszer nem biztosít elég szakmai támogatást, nincsenek közös konzultációk vagy önszerveződő fórumok a problémás helyzetek megbeszélésére.
A gyereket nem a tanár tanítja igazából. Nem a tanár nevel, hanem az iskola” – emeli ki a pedagógus.
A tanárok csak részesei a rendszernek, amelynek a működéséhez az igazgató, a gondnok, a takarító és maga az intézmény épülete is hozzátartozik.
A digitális tér és a telefonhasználat hatásaAz állandó online elérhetőség és a mobiltelefonok, valamint a függőségre tervezett applikációk is jelentősen befolyásolják a mai gyermekek viselkedését. „Az otthoni körülmények nem a tanárok hatáskörébe tartoznak, a szülők felelőssége, hogy határokat szabjanak” – mondja a pedagógus.A pandémia idején a digitális eszközök oktatási célú használata jól jött, de mára a gyerekek zsebében ott van egy mini számítógép korlátlan, felügyeletmentes hozzáféréssel, ami további kihívások elé állítja az iskolát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
