Az olvasási képességek jó része már az iskola előtt kialakul, mégis sok diák lemarad az értő olvasásban – állítja Prof. Dr. Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének vezetője.
A Telexnek adott interjúban a nyelvész kifejti, hogy paradigmaváltásra van szükség az olvasástanításban, és a folyamatnak nem szabadna véget érnie az alsó tagozatban.
Az olvasási képesség meghatározó részképességei már az első osztály előtt kialakulnak” – hangsúlyozta a kutató.
A szülők iskolai végzettsége, és az a településtípus, ahol a gyerek felnő, egyre inkább meghatározza a gyerek olvasási teljesítményét.”
Nem elég csak az alsóban olvasni tanulni
A szakember szerint az egyik legnagyobb gond, hogy a diákok felső tagozaton már nem tanulják tovább az olvasást.
Sok tanár gondolja úgy, hogy nem az ő feladata, hogy a diákok megértsék a tankönyv szövegét. Pedig minden tanár olvasástanár.”
A jó olvasás nemcsak a betűk felismerését, hanem az értelmezést és a tudatos stratégiák használatát is jelenti.
A jól olvasó felnőttek a mindennapi életben nagy előnnyel indulnak, akár állást, akár lakást, akár például szolgáltatásokat keresnek, vagy csak rendelni szeretnének valamit a neten.”
Egyre nagyobb a szakadék
Steklács arra is figyelmeztetett, hogy ma sokkal nagyobb a különbség a gyerekek olvasási kora között, mint korábban.
Az 1980-as években nagyjából fél év volt a különbség a biológiai kor és az olvasási kor között. Most előfordul, hogy két év is.”
A kutatócsoport friss vizsgálata szerint:
670 gyerekből még mindig vannak második osztály közepére körülbelül 10-en, 20-an, akik egyáltalán nem, vagy szinte nem tudnak olvasni. Vagyis keresgélik a betűket, egy bekezdésnyi szöveget negyedóra alatt olvasnak el.”
Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik nagyon szépen, a felnőttektől elvárható módon olvasnak.
Mit tehetnek a tanárok és a szülők?
Steklács szerint az iskolákban minden évfolyamon szükség lenne az olvasási képességek fejlesztésére, a pedagógusképzésben és a továbbképzésekben pedig hangsúlyosabbá kellene tenni ezt a feladatot. Példaként említette: egy fizikatanár is segítheti a diákok szövegértését, ha közösen olvassák a tankönyvet, majd megbeszélik, mit értettek belőle.
A családoknak pedig egyszerűbb, de nem kevésbé fontos szerep jutna:
A szülők legyenek együtt többet a gyerekeikkel, legyen téma az olvasás, beszéljenek róla és olvassanak együtt, olvasson fel a szülő a gyerekének és a gyerek is olvasson a szüleinek.”
Válasz nélkül maradt javaslatcsomag
A kutatócsoport tavaly javaslatcsomagot küldött a Belügyminisztériumnak az olvasástanítás korszerűsítéséről – egyelőre választ nem kaptak. A csomag fő üzenete: szemléletváltás kell, amelyben a kortárs irodalom is nagyobb súllyal szerepelne a diákok olvasmányaiban, és az óvodás korban már diagnosztizálnák a problémákat.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
