Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A PDSZ által készített felmérésen a válaszadó pedagógusok majdnem a fele úgy tudja, limitálva volt, hogy mennyi pedagógus érheti el a kiemelkedő kategóriához szükséges pontszámot, amihez a következő tanévben a 20 és 60 ezer forint közötti béremelés is jár.
„A tankerületi igazgatók állításával ellentétben sok pedagógus úgy tudja, korlátozva volt, mennyien kerülhettek be a garantált béremeléssel járó kiemelkedő kategóriába a tanárok idei teljesítményértékelése során” – írja a Népszava. A konkrét adatok a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből derültek ki, amit azután indítottak, miután az általános iskolai és a gimnáziumi tanárok értékelése június végén lezárult. Bár a felmérés nem reprezentatív, országos szinten valamennyi megyéből érkeztek visszajelzések, így összesen 1700 fő töltötte ki a kérdőívet.
Korábban felröppent a hír, hogy egyes intézményekben az igazgatók azzal magyarázták a tanárok számára a sok 79 vagy annál alacsonyabb elért pontot a teljesítményértékelésen, hogy felsőbb utasításra nem adhattak 80-at vagy annál többet. Ugyanis 80 és száz pont között 20 és 60 ezer forintnyi béremelést kaphatnak a tanároknak az igazgatók döntése szerint, és ezeket az emeléseket fix összegből kell kigazdálkodják a tankerületek. Ezt a hírt a legtöbb esetben cáfolték, egy tankerület kivételével, ahol a válaszukban leírták: ők a teljesítményértékeléssel kapcsolatban arra kérték az iskolaigazgatókat, hogy "a pontozás által, a legjobb tudásuk szerint próbáljanak meg a kollégák között differenciálni a lehetőségekhez mérten".
Ezzel utalva a fix keretösszegre, amit nem sokkal korábban meghatározott a kormány és a Magyar Közlönyben közzé is tette.
Pedagógusok teljesítményértékelése: döntött a kormány, ennyivel emelkedik a kiemelkedő tanárok bére
A cáfolatokkal szemben a PDSZ felméréséből az látszik, hogy
Ugyanígy a felmérésből az is látszik, hogy „a kitöltők kicsivel több mint fele (51 százalék) nem volt elégedett a kapott értékelésével, ezért önértékelést vagy észrevételt nyújtottak be” – írja a hírportál.
A visszajelzésekben többen is kitértek arra, hogy az értékelő megbeszélésén az észrevételeiket és érveiket meg se hallgatták.
Bosszúból rossz értékeléseket adhatnak a tanároknak a KRÉTA-ban
A felmérést kitöltő pedagógusoknak
A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot, hogy ismereteik szerint milyen eredményekkel zárult a pedagógusok teljesítményértékelése, de a küldött válaszukban arra utaltak, hogy ők nem rendelkeznek ilyen adatokkal. Megkeresték a tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központot is, ők azt írták, hogy “nem illetékesek” a pedagógusok értékelésében, a teljesítményértékelés az iskolaigazgatók feladata.
A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint nehezen elképzelhető, hogy sem a Belügyminisztérium, sem a Klebelsberg Központ nem rendelkezik erről adatokkal. Megemlítette, hogy a pedagógusok munkáját a diákok és a szülők is véleményezhették, ezekről az eredményekről pedig már nem sokkal a határidő lejárta után beszámolt a szaktárca.
A saját felmérésükkel kapcsolatban, azt nyilatkozta a lapnak: „bebizonyosodott, hogy a teljesítményértékelés megalázó és diszkriminatív, ezért azt a jelenlegi formájában meg kell szüntetni, a kormánynak pedig a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával kell kidolgoznia egy új, igazságos rendszert.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.