Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az átlagos teljesítményt nyújtó pedagógusok is kaphatnak fizetésemelést.
„A pedagógusok teljesítményértékelés alapján történő illetményemelésének finanszírozásáról” döntött a kormány, melynek határozatát nemrég tette közzé a Magyar Közlöny.
A határozatban többek között azt írták: kiemelten fontosnak tartják, hogy „a teljesítményelem a pedagógusok bérezésének része legyen, így a pedagógusok teljesítményértékelése alapján kiosztható illetményemeléssel” tennék még vonzóbbá a pedagógus életpályát, javítanák a köznevelés eredményességét.
Az Orbán-kormány erre idén az érintett fenntartóknak összesen legfeljebb 10 952 900 000 forint költségvetési forrást biztosít. Augusztus 31-ig kell gondoskodnia Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek arról, hogy a pénz rendelkezésre álljon.
A kormány egy külön rendeletben megerősítette azt is, hogy kiemelt célként tűzték ki, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás alapján 2025-2030 között biztosítsa, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. Arról is döntöttek, hogy az illetményemelés a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva havonta, átlagosan 20 ezer forint lehet.
A rendeletben leírták, hogy a munkáltató:
Korábban megírtuk, hogy a Népszava szerint több tanár pontszáma is azért alakult alacsonyan a teljesítményértékelésen, hogy ne kapjanak túl sokan plusz pénzt. A lap szerint többek csak 1-2 ponttal maradtak le attól, hogy a kiemelkedő teljesítményűek közé sorolják. Sok a lapnak nyilatkozó tanár mondta, hogy 79 pontot kaptak a teljesítményértékelésen, mivel az intézményvezetők azt a tájékoztatást kapták, hogy „arányosítani” kell a pontszámokat, mivel az erre szánt bérkeretbe nem fér bele, ha túl sok a kiemelkedő tanár.
Az értékelésnél egyébként maximum 100 pontot lehetett szerezni. 80 ponttól már kiemelkedő teljesítményt könyveltek el. Ezzel kapcsolatban az Eduline-on is részletesen foglalkoztunk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.