A kormányszóvivő szerint ilyen magas átlagbérre számíthatnak a tanárok 2027-ben

Vitályos Eszter a közösségi oldalán tette közzé, mekkora béremelést terveznek a következő években a pedagógusoknál.

„Terveink szerint 2027 elejére a tanárok átlagbére meghaladja az 1 millió forintot is”

- írja Vitályos Eszter kormányszóvivő, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán.

Bár egyelőre csak a szóvivő oldalán lehet olvasni erről, azt már egy ideje tudni, hogy a kormány tervei között szerepel a pedagógusok bérének további emelése 2025. után is.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter 2024. első kormányinfóján arról beszélt, hogy 2026-ban már 880 ezer lesz a pedagógusok (bruttó) átlagbére.

2024. december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a pedagógusok fizetésemeléséről szóló kormányrendelet, amelynek értelmében intézményi szinten átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok bére 2025-ben.

A bérsávok 2025-ben a következőképpen alakulnak bruttóban:

  • pedagógus I. esetén: 653 100 Ft- 1 290 800 Ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 Ft- 1 375 600 Ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 Ft- 1 654 400 Ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 Ft-1 781600 Ft.

A kormányrendelet értelmében a gyakornokok fizetése pedig 2025 januárjától bruttó 640 900 forint.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.