A kormányszóvivő szerint ilyen magas átlagbérre számíthatnak a tanárok 2027-ben

Vitályos Eszter a közösségi oldalán tette közzé, mekkora béremelést terveznek a következő években a pedagógusoknál.

„Terveink szerint 2027 elejére a tanárok átlagbére meghaladja az 1 millió forintot is”

- írja Vitályos Eszter kormányszóvivő, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán.

Bár egyelőre csak a szóvivő oldalán lehet olvasni erről, azt már egy ideje tudni, hogy a kormány tervei között szerepel a pedagógusok bérének további emelése 2025. után is.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter 2024. első kormányinfóján arról beszélt, hogy 2026-ban már 880 ezer lesz a pedagógusok (bruttó) átlagbére.

2024. december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a pedagógusok fizetésemeléséről szóló kormányrendelet, amelynek értelmében intézményi szinten átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok bére 2025-ben.

A bérsávok 2025-ben a következőképpen alakulnak bruttóban:

  • pedagógus I. esetén: 653 100 Ft- 1 290 800 Ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 Ft- 1 375 600 Ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 Ft- 1 654 400 Ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 Ft-1 781600 Ft.

A kormányrendelet értelmében a gyakornokok fizetése pedig 2025 januárjától bruttó 640 900 forint.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.