Pedagógus béremelés: 2+7 százalékkal magasabb illetményt kapnak a természettudományos szakok tanárai

A pedagógus béremelés a köznevelésben 143 ezer pedagógust és a szakképzésben dolgozó oktatókat is megilleti.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár vasárnap a Facebookon számolt be a tanárok 2025-ös béremeléséről.

Az ezzel kapcsolatos kormányrendelet még 2024. december 30-án jelent meg, amelyből kiderült, hogy a tanárok bére:

  • pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4 százalékkal
  • pedagógus II. fokozat esetén legalább 19 százalékkal
  • mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8 százalékkal
  • kutatótanár esetében legalább 12 százalékkal nő.

Az államtitkár a videóban azt is elmondta, hogy a természettudományos szakok tanárai a tavalyi 2+4 százalékos többlet helyett idén már 2+7 százalékkal magasabb illetményt kapnak.

Ezenkívül növekszik az esélyteremtési illetményrész mértékét is. Így azoknak a fizetése nagyobb mértékben emelkedik, akik hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkoznak. Hozzátette, hogy a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bérének továbbra is 20 százalékkal magasabbnak kell lennie.

A jogszabály értelmében a tanárok január 25-ig kapják meg a béremelésről szóló kinevezési okmányt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.