A pedagógusok nagy része szerint korlátozva volt, hogy mennyien kerülhetnek be a kiemelkedő kategóriába a teljesítményértékelésen

A PDSZ által készített felmérésen a válaszadó pedagógusok majdnem a fele úgy tudja, limitálva volt, hogy mennyi pedagógus érheti el a kiemelkedő kategóriához szükséges pontszámot, amihez a következő tanévben a 20 és 60 ezer forint közötti béremelés is jár.

  • Rodler Lili

„A tankerületi igazgatók állításával ellentétben sok pedagógus úgy tudja, korlátozva volt, mennyien kerülhettek be a garantált béremeléssel járó kiemelkedő kategóriába a tanárok idei teljesítményértékelése során” – írja a Népszava. A konkrét adatok a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből derültek ki, amit azután indítottak, miután az általános iskolai és a gimnáziumi tanárok értékelése június végén lezárult. Bár a felmérés nem reprezentatív, országos szinten valamennyi megyéből érkeztek visszajelzések, így összesen 1700 fő töltötte ki a kérdőívet.

Korábban felröppent a hír, hogy egyes intézményekben az igazgatók azzal magyarázták a tanárok számára a sok 79 vagy annál alacsonyabb elért pontot a teljesítményértékelésen, hogy felsőbb utasításra nem adhattak 80-at vagy annál többet. Ugyanis 80 és száz pont között 20 és 60 ezer forintnyi béremelést kaphatnak a tanároknak az igazgatók döntése szerint, és ezeket az emeléseket fix összegből kell kigazdálkodják a tankerületek. Ezt a hírt a legtöbb esetben cáfolték, egy tankerület kivételével, ahol a válaszukban leírták: ők a teljesítményértékeléssel kapcsolatban arra kérték az iskolaigazgatókat, hogy "a pontozás által, a legjobb tudásuk szerint próbáljanak meg a kollégák között differenciálni a lehetőségekhez mérten".

Ezzel utalva a fix keretösszegre, amit nem sokkal korábban meghatározott a kormány és a Magyar Közlönyben közzé is tette.

Pedagógusok teljesítményértékelése: döntött a kormány, ennyivel emelkedik a kiemelkedő tanárok bére

A cáfolatokkal szemben a PDSZ felméréséből az látszik, hogy

  • A kitöltők 46 százaléka tudja, hogy limitálták a kiemelkedő kategóriához szükséges pontok osztását,
  • 17 százalék nyilatkozta, hogy az ő iskolájukban nem volt ilyen,
  • 37 százalék pedig nem tudja, hogy volt-e ilyen.

Ugyanígy a felmérésből az is látszik, hogy „a kitöltők kicsivel több mint fele (51 százalék) nem volt elégedett a kapott értékelésével, ezért önértékelést vagy észrevételt nyújtottak be” – írja a hírportál.

A visszajelzésekben többen is kitértek arra, hogy az értékelő megbeszélésén az észrevételeiket és érveiket meg se hallgatták.

Bosszúból rossz értékeléseket adhatnak a tanároknak a KRÉTA-ban

A felmérést kitöltő pedagógusoknak

  • csak a 23 százaléka érezte úgy, hogy korrekt értékelést kapott,
  • 43 százalékuk nem így érzi,
  • 35 százalékuk nem tudja megítélni.

A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot, hogy ismereteik szerint milyen eredményekkel zárult a pedagógusok teljesítményértékelése, de a küldött válaszukban arra utaltak, hogy ők nem rendelkeznek ilyen adatokkal. Megkeresték a tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központot is, ők azt írták, hogy “nem illetékesek” a pedagógusok értékelésében, a teljesítményértékelés az iskolaigazgatók feladata.

A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint nehezen elképzelhető, hogy sem a Belügyminisztérium, sem a Klebelsberg Központ nem rendelkezik erről adatokkal. Megemlítette, hogy a pedagógusok munkáját a diákok és a szülők is véleményezhették, ezekről az eredményekről pedig már nem sokkal a határidő lejárta után beszámolt a szaktárca.

A saját felmérésükkel kapcsolatban, azt nyilatkozta a lapnak: „bebizonyosodott, hogy a teljesítményértékelés megalázó és diszkriminatív, ezért azt a jelenlegi formájában meg kell szüntetni, a kormánynak pedig a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával kell kidolgoznia egy új, igazságos rendszert.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.