A pedagógusok nagy része szerint korlátozva volt, hogy mennyien kerülhetnek be a kiemelkedő kategóriába a teljesítményértékelésen

A PDSZ által készített felmérésen a válaszadó pedagógusok majdnem a fele úgy tudja, limitálva volt, hogy mennyi pedagógus érheti el a kiemelkedő kategóriához szükséges pontszámot, amihez a következő tanévben a 20 és 60 ezer forint közötti béremelés is jár.

  • Rodler Lili

„A tankerületi igazgatók állításával ellentétben sok pedagógus úgy tudja, korlátozva volt, mennyien kerülhettek be a garantált béremeléssel járó kiemelkedő kategóriába a tanárok idei teljesítményértékelése során” – írja a Népszava. A konkrét adatok a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből derültek ki, amit azután indítottak, miután az általános iskolai és a gimnáziumi tanárok értékelése június végén lezárult. Bár a felmérés nem reprezentatív, országos szinten valamennyi megyéből érkeztek visszajelzések, így összesen 1700 fő töltötte ki a kérdőívet.

Korábban felröppent a hír, hogy egyes intézményekben az igazgatók azzal magyarázták a tanárok számára a sok 79 vagy annál alacsonyabb elért pontot a teljesítményértékelésen, hogy felsőbb utasításra nem adhattak 80-at vagy annál többet. Ugyanis 80 és száz pont között 20 és 60 ezer forintnyi béremelést kaphatnak a tanároknak az igazgatók döntése szerint, és ezeket az emeléseket fix összegből kell kigazdálkodják a tankerületek. Ezt a hírt a legtöbb esetben cáfolték, egy tankerület kivételével, ahol a válaszukban leírták: ők a teljesítményértékeléssel kapcsolatban arra kérték az iskolaigazgatókat, hogy "a pontozás által, a legjobb tudásuk szerint próbáljanak meg a kollégák között differenciálni a lehetőségekhez mérten".

Ezzel utalva a fix keretösszegre, amit nem sokkal korábban meghatározott a kormány és a Magyar Közlönyben közzé is tette.

Pedagógusok teljesítményértékelése: döntött a kormány, ennyivel emelkedik a kiemelkedő tanárok bére

A cáfolatokkal szemben a PDSZ felméréséből az látszik, hogy

  • A kitöltők 46 százaléka tudja, hogy limitálták a kiemelkedő kategóriához szükséges pontok osztását,
  • 17 százalék nyilatkozta, hogy az ő iskolájukban nem volt ilyen,
  • 37 százalék pedig nem tudja, hogy volt-e ilyen.

Ugyanígy a felmérésből az is látszik, hogy „a kitöltők kicsivel több mint fele (51 százalék) nem volt elégedett a kapott értékelésével, ezért önértékelést vagy észrevételt nyújtottak be” – írja a hírportál.

A visszajelzésekben többen is kitértek arra, hogy az értékelő megbeszélésén az észrevételeiket és érveiket meg se hallgatták.

Bosszúból rossz értékeléseket adhatnak a tanároknak a KRÉTA-ban

A felmérést kitöltő pedagógusoknak

  • csak a 23 százaléka érezte úgy, hogy korrekt értékelést kapott,
  • 43 százalékuk nem így érzi,
  • 35 százalékuk nem tudja megítélni.

A Népszava megkereste a Belügyminisztériumot, hogy ismereteik szerint milyen eredményekkel zárult a pedagógusok teljesítményértékelése, de a küldött válaszukban arra utaltak, hogy ők nem rendelkeznek ilyen adatokkal. Megkeresték a tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központot is, ők azt írták, hogy “nem illetékesek” a pedagógusok értékelésében, a teljesítményértékelés az iskolaigazgatók feladata.

A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint nehezen elképzelhető, hogy sem a Belügyminisztérium, sem a Klebelsberg Központ nem rendelkezik erről adatokkal. Megemlítette, hogy a pedagógusok munkáját a diákok és a szülők is véleményezhették, ezekről az eredményekről pedig már nem sokkal a határidő lejárta után beszámolt a szaktárca.

A saját felmérésükkel kapcsolatban, azt nyilatkozta a lapnak: „bebizonyosodott, hogy a teljesítményértékelés megalázó és diszkriminatív, ezért azt a jelenlegi formájában meg kell szüntetni, a kormánynak pedig a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával kell kidolgoznia egy új, igazságos rendszert.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?