Az 1,6 millió szülőnek kiküldött kérdőívből csak 2 százalék támogatta a kompetenciamérés osztályozását

Nyilvánosságra hozták a Szülői Hang által kiperelt adatokat a kompetenciamérés osztályozásával kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Május 29-én hozott döntést a bíróság a Szülői Hang és a Belügyminisztérium ügyében, mely alapján a bíróság minden pontban a Szülői Hangnak adott igazat. A per tárgya a kompetenciamérés osztályozásához kapcsolódó kérdőív eredményeinek kiszolgáltatása volt, melyet korábban a Belügyminisztérium megtagadott, a határozat alapján viszont május 29-től számított 15 napon belül nyilvánosságra kellett azt hoznia, illetve állniuk kellett a perköltségeket is.

A Szülői Hang sajtóközleménye alapján a Belügyminisztérium az Új köznevelési folyóiratban tett eleget a bíróság által előírt adatközlésnek, a csoport pedig röviden össze is szedte a legfontosabb tudnivalókat, amik a kérdőívből kiderültek:

  • A felmérés kulcskérdése, hogy beszámítson-e a kompetenciamérés a gimnáziumi felvételibe, illetve az év végi jegyekbe 55 százalékos elutasítást ért el.
  • Ez az arány mégnagyobb a középiskolás tanulók szülei arányában (ami az igazán mérvadó): itt 67 százalékos az elutasítás.
  • Az 1,6 millió szülőből, akik kiértesítést kaptak erről a kérdőívről a KRÉTÁN keresztül, összesen 2 százalékuk támogatta a kormány osztályozással kapcsolatos ötletét.

    Bár a kérdőív alapján egyértelműen elutasították a kompetenciamérés beszámításával kapcsolatos ötletet a Belügyminisztérium a kérdőív kitöltési határidőjének lejárta után két nappal módosította a tervezetet, de nem vetette el teljesen azt – emlékeztet a Szülői Hang Közösség az idén februári eseményekre. Nem sokkal később a közösség pedig petíciót indított a törvényjavaslat eltörlése érdekében, ami részleges sikerrel járt, ugyanis idén nem került bevezetésre, de a napirendről nem vették le az ötletet és akár a jövő tanévtől kezdve bevezethetik azt.

    "Semmit sem tudtam, anya" - volt olyan diák, aki sírva jött ki a kompetenciamérésről

    „Ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a szülők által elutasított elképzeléshez, azzal újabb terhet és stresszt helyez a gyerekekre. A kompetenciaméréseket eredetileg az iskolák és az oktatási rendszer általános értékelésére, és nem a gyerekek egyéni teljesítményének mérésére vezették be” – fejtik ki a közleményükben. Azt is kiemelték, hogy a kompetenciamérések során kérdezett anyagok nem kapcsolódnak a szorosan vett tananyaghoz, így azokra nem is tudnak felkészülni, ami még nagyobb frusztrációt jelent az esetleges osztályozás során.

    „Olyat is kérdeztek, amit nem tanultunk” – ilyennek látták az általános iskolások az idei kompetenciamérést

    A Szülői Hang szerint „azzal, hogy a kompetenciaméréseket is be akarják számítani, még tovább növelik a nyomást a családokon, még több fizetős tanfolyamra lesz szükség, hogy a gyerekeket már ne csak a felvételi vizsgára, hanem a kompetenciamérésekre is felkészítsék. Ezáltal a kormány a gyakorlatban a szülői társadalomra hárítja át a közoktatás felelősségét és részben a költségeit is. A gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentése szintén kormányzati spórolásnak tekinthető, melynek révén a gyerekek egy részét akaratuk ellenére a szakképzésbe terelhetik.”

     

     

    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.