Nyilvánosságra hozták a Szülői Hang által kiperelt adatokat a kompetenciamérés osztályozásával kapcsolatban.
Május 29-én hozott döntést a bíróság a Szülői Hang és a Belügyminisztérium ügyében, mely alapján a bíróság minden pontban a Szülői Hangnak adott igazat. A per tárgya a kompetenciamérés osztályozásához kapcsolódó kérdőív eredményeinek kiszolgáltatása volt, melyet korábban a Belügyminisztérium megtagadott, a határozat alapján viszont május 29-től számított 15 napon belül nyilvánosságra kellett azt hoznia, illetve állniuk kellett a perköltségeket is.
A Szülői Hang sajtóközleménye alapján a Belügyminisztérium az Új köznevelési folyóiratban tett eleget a bíróság által előírt adatközlésnek, a csoport pedig röviden össze is szedte a legfontosabb tudnivalókat, amik a kérdőívből kiderültek:
Bár a kérdőív alapján egyértelműen elutasították a kompetenciamérés beszámításával kapcsolatos ötletet a Belügyminisztérium a kérdőív kitöltési határidőjének lejárta után két nappal módosította a tervezetet, de nem vetette el teljesen azt – emlékeztet a Szülői Hang Közösség az idén februári eseményekre. Nem sokkal később a közösség pedig petíciót indított a törvényjavaslat eltörlése érdekében, ami részleges sikerrel járt, ugyanis idén nem került bevezetésre, de a napirendről nem vették le az ötletet és akár a jövő tanévtől kezdve bevezethetik azt.
"Semmit sem tudtam, anya" - volt olyan diák, aki sírva jött ki a kompetenciamérésről
„Ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a szülők által elutasított elképzeléshez, azzal újabb terhet és stresszt helyez a gyerekekre. A kompetenciaméréseket eredetileg az iskolák és az oktatási rendszer általános értékelésére, és nem a gyerekek egyéni teljesítményének mérésére vezették be” – fejtik ki a közleményükben. Azt is kiemelték, hogy a kompetenciamérések során kérdezett anyagok nem kapcsolódnak a szorosan vett tananyaghoz, így azokra nem is tudnak felkészülni, ami még nagyobb frusztrációt jelent az esetleges osztályozás során.
A Szülői Hang szerint „azzal, hogy a kompetenciaméréseket is be akarják számítani, még tovább növelik a nyomást a családokon, még több fizetős tanfolyamra lesz szükség, hogy a gyerekeket már ne csak a felvételi vizsgára, hanem a kompetenciamérésekre is felkészítsék. Ezáltal a kormány a gyakorlatban a szülői társadalomra hárítja át a közoktatás felelősségét és részben a költségeit is. A gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentése szintén kormányzati spórolásnak tekinthető, melynek révén a gyerekek egy részét akaratuk ellenére a szakképzésbe terelhetik.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
