Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre

Egy hónap alatt szinte duplázódtak a meghirdetett állások.

Az Eduline-on nagyjából egy hónapja számoltunk be arról, hogy a "tanár" szóra 532, a "tanító" kifejezésre 219, az "óvodapedagógus" szóra 340, míg a "gyógypedagógusra" 98 db álláshirdetést dobott a 2024/25-ös tanév vége után pár nappal a Közszolgállás.hu.

Ehhez képest június 24-én már

  • tanítót 479 db
  • tanárt 1063 db
  • óvodapedagógust 461 db
  • és gyógypedagógust pedig 266 db

hirdetésben keresnek. Vagyis az elmúlt harminc napban szinte megduplázódott a megüresedő tanári, tanítói és gyógypedagógusi pozíciók száma. Bár az óvodapedagógusi állások száma is nőtt, de csak egy hónap alatt 35 százalékkal.

Az iskolákba leginkább

  • matek (269 db álláshirdetés)
  • fizika (109 db álláshirdetés)
  • angol (128 db álláshirdetés)

szakos pedagógusok jelentkezését várják. Ez nagyjából mindegyik szak esetében kétszerannyi, mint előző hónapban ilyenkor.

Nyáron ezek a számok valószínűleg tovább fognak emelkedni, ugyanis a tankerületek általában júliusban és augusztusban teszik fel a hirdetéseiket.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.