A közoktatás megítélése romlott a legtöbbet a Mérlegen az állam című elemzése szerint

Öt olyan közszolgáltatás volt, amelynek a színvonalával lényegesen nagyobb arányban voltak elégedetlenek, mint elégedettek.

A közoktatás megítélése romlott a legnagyobb mértékben a magyarok körében a Policy Solutions legfrissebb, Mérlegen az állam című elemzése szerint. A kutatásból kiderül, hogy a közszolgáltatások általános megítélése romló tendenciát mutat, és a válaszadók többsége kormányváltás esetén javulást vár ezeken a területeken.

Munkaerőpiaci tükör: aggasztó képet fest a középiskolások teljesítménye

A kutatásban azt vizsgálták, hogyan értékelik a magyar állampolgárok a különböző közszolgáltatásokat. Az eredmények lesújtó képet festenek, különösen a közoktatásról.

Öt olyan közszolgáltatás akadt, amelynek megítélése jelentősen negatív: ezeknél jóval többen voltak elégedetlenek, mint elégedettek. A válaszadók 58 százaléka kritikus véleményt fogalmazott meg mind az egészségügyi ellátórendszer, mind az utak állapota kapcsán.

A közmédiát is sokan bírálják: a megkérdezettek 39 százaléka kedvezőtlenül nyilatkozott róla.

A közoktatással kapcsolatban a válaszadók 41 százaléka, míg a szociális ellátórendszerrel 43 százalékuk fejezett ki elégedetlenséget.

A megkérdezettek 41 százaléka volt elégedetlen a közoktatás állapotával, ami tíz százalékpontos romlást jelent a 2022-es adatokhoz képest. Ez az eredmény a legnagyobb mértékű visszaesés a vizsgált területek közül. Az egészségügy (8 százalékpontos romlás), a szociális ellátórendszer (7 pont) és a közmédia (8 pont) szintén jelentős bizalomvesztést szenvedett el, de a közoktatás megítélése romlott a legdrámaibb mértékben.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a romló közszolgáltatások terén nagyobb a társadalmi egyetértés, mint a javuló szolgáltatásoknál.

 

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.