„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”

Menjen nyáron oviba vagy maradjon otthon? Nehéz helyzetbe kerülnek június előtt a 3-6 évesek szülei, hiszen sok óvoda a szabadságolások miatt csak kevesebb gyereket tud fogadni, azonban a családoknak a munka vagy a családi helyzet miatt szükségük lenne a felügyeletre.

Június végén nemcsak az iskolákban, hanem az óvodákban is beköszönt a nyári szünet, de ez nem azt jelenti, hogy júliusban és augusztusban nem járhatnak a gyerekek oviba. A köznevelési törvény értelmében ugyanis az óvoda egész évben nyitva tartó intézmény, ahol a nyári felügyeletet bármelyik óvodaköteles korú gyerek családja kérheti attól függetlenül, hogy dolgoznak-e a szülők vagy sem.

Az óvoda, ha a fenntartó döntése alapján bezár nyáron 3-4 hétre, köteles megszervezni a zárva tartás idejére is az ügyeletet, ha a családok igényt tartanak rá.

Mivel az óvodapedagógusok, dajkák és pedagógiai asszisztensek év közben a tanítókhoz, tanárokhoz hasonlóan nem nagyon tudják kivenni a szabadságukat, így értelemszerűen nyáron pihennének. Ha viszont sok család él a lehetőséggel és júliusban, augusztusban is viszi a gyerekét oviba, akkor a szabadnapok kiadása nem megy zökkenőmentesen.

 

Nyáron is nyitástól zárásig az oviban

Az Eduline-nak egy vidéken dolgozó óvodapedagógus úgy fogalmazott, hogy náluk a 23 gyerekből egy-kettő kivételével mindenki megy egész nyáron nyitástól zárásig.

„Van, akiért zárás előtt 10 perccel jönnek. Nagyjából a fele csoportnak otthon van az anyukája, apukája, mégsem viszik el őket ebéd után”- tette hozzá.

Egy másik óvodapedagógus az Eduline-nak azt nyilatkozta, hogy szerencsére sok az olyan család, ahol van nagyobb iskolás vagy esetleg kisebb, 3 év alatti testvér, így ezeket a gyerekeket nem viszik óvodába azt követően, hogy véget ér a tanév.

A jelenlegi törvény nincs összhangban, sem a gyerekek szükségletével, sem a szülők, sem pedig a pedagógusok szabadságával. A gyereknek igenis kellene legalább 6-8 hét összefüggő nyugalom a családdal, amikor azt teheti, amit akar, nem kell alkalmazkodnia. A nyári ovi nem minden esetben ideális: összevonják a csoportokat, van, hogy 30 vegyeskorú gyerek játszik, eszik, alszik a klíma nélküli csoportokban és két órákat a forró udvaron.

-  fejtette ki az óvodapedagógus, aki egyébként kisgyerekes szülőként saját maga is csak családi segítséggel tudja megoldani a nyári szünetet.

Matekozás a szabadnapokkal

„Megy a presszing, hogy ne vigyem a gyereket. Az óvodai Facebook-csoportunkban az óvónő egy posztban fejtette ki, hogy miért jó, ha egy 3-6 éves otthon marad nyáron" – mondta az Eduline-nak egy középsős kislány édesanyja, majd hozzátette, hogy ő megérti, hogy ha sok a gyerek, akkor szinte lehetetlen feladat az óvónők szabadságolása, meg a gyereknek is kellene a pihenés, de neki is csak 32 szabadnapja van, amit az őszi-, téli-és tavaszi szünet mellett a nevelés nélküli munkanapokra is tartogatnia kell.

Volt olyan válaszoló, aki kiemelte, hogy náluk „ment a matekozás a szabikkal”.

Mindketten dolgozunk, két ovis gyerekünk van. Hat hétre zár be az ovi, de mivel az ügyeletes óvodába nem szerettük volna őket vinni, ezért az első három hétben egymást váltjuk a férjemmel, abból csak egy hét lesz közös.

- tette hozzá az édesanya, majd megjegyezte, hogy a következő két hétben home office-ból dolgozik, a férje pedig vendéglátós, így a hétköznapokon is van szabadnapja. Egymást váltják majd otthon, és az utolsó egy hétre megint ő megy el szabadságra, mert nekik nincsen családi segítségük.

Egy másik édesanya pedig azt írta, hogy abban a kisebb városban, ahol laknak, két óvoda van. Az egyik a nyár első felében tart ügyeletet, míg a másik intézmény a nyár végén, így legfeljebb két olyan hét van, amikor mindegyik zárva van. Amikor a saját óvodájuk van nyitva, akkor az említett szülő viszi a gyerekét, amikor a másik, akkor szabadságot vesz ki és az unokatestvérekre is vigyáz, majd utána cserélnek, és az ő gyereke megy nyaralni az unokatestvér családjához.

shutterstock

Nem mindenhol mehet az a gyerek, ahol van kisebb testvér

Van olyan óvoda, ahol úgy próbálják csökkenteni a gyereklétszámot, hogy a cseden, gyeden vagy gyesen lévő anyukák nagyobb gyerekeit alapból kihúzzák a nyári felügyeleti listáról, mert ez a szokás, máshol pedig csak szóban közlik, hogy ne vigyék az ovist, mert „gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban jönni.”

Nálunk nem mehet a 4 éves oviba nyáron, mert itthon vagyok a kistesóval, és úgy tudják a szabit kiadni az óvodapedagógusoknak, hogy összevont csoportok vannak. Természetesen ez érthető, de nem mondom, hogy egyszerű lesz egy 4 évessel meg egy 6 hónapossal, mert elég mások az igények

- mondta az édesanya, aki leginkább azt sajnálja, hogy a nagyobbik gyereke emiatt nem találkozhat a pajtásaival.

Szeptembertől pedig az óvodákban is változás lesz, hiszen az óvodai alapprogram módosításáról szóló rendelet értelmében a nagycsoportosok naponta összesen 45 perces  iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek majd részt.

Az óvodai átalakításokkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.