Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.
Nem kiugróan de folyamatos növekedés tapasztalható a magániskolákba és óvodákba járó gyerekek számában, írta a Magyar Hang. Ez elmúlt két évben pedig már kicsivel több mint a negyede jár a gyerekeknek nem államilag fenntartott intézménybe.
A portál szerint „a jobb oktatás reményében fordulnak a szülők az alapítványi intézmények felé és részben ez motiválhatja a nemzetiségi és az egyházi iskolák választását is”. Emellett az egyházi intézményekbe járó gyerekek számában is folyamatos növekedés tapasztalható, bár ennek oka abból is adódhat, hogy egy korábban állami fenntartású iskolát váratlanul átvesz egy egyház.
Közel kétszerannyi tanárt keresnek a jövő tanévre, mint egy hónapja
Az Oktatási Hivataltól a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatai alapján az elmúlt két éveben 217 ezerről 231 ezerre nőtt az egyházi óvodák és iskolák által nevelt gyerekek száma. A 2022–23-as tanévben 91 ezer, az idei tanévben pedig már 5 ezerrel többen, azaz 96 ezren választottak magán- vagy nemzetiségi intézményeket.
A Magyar Hang szerint ez a növekedés teljesen megegyezik a korábbi évek statisztikáival. Ez alól kivételt képez a koronavírus járvány alatt mért adatok, amikor az első hullám után drasztikus növekedést fedeztek fel a magánintézményben tanuló gyerekek terén.
Rendkívüli felvételi: ezekben a budapesti középiskolákban még vannak elérhető férőhelyek
Míg az egyházi- és az alapítványi intézmények gyereklétszáma folyamatosan emelkedik, addig az állami intézményekben és az önkormányzati óvodákban folyamatos csökkenést lehet felfedezni. A statisztika alapján a két évvel ezelőtti 972 ezerről, 955 ezerre csökkent.
Összefoglalva a magyar óvodások és iskolások már több mint negyedének, 25,5 százalékának oktatásról nem az állam, illetve egy önkormányzat, hanem egy külső szereplő gondoskodik az idei tanévben. A Magyar Hang szerint ez az arány két évvel ezelőtt 24,1 százalék volt, tíz évvel ezelőtt pedig 19,6 százalék.
Különösen feltűnő az állami oktatásnak a háttérbe szorulása a gimnáziumok terén. Még ugyan többségében (52, 8 százalék) a diákok állami fenntartású gimnáziumba járnak, de a statisztika előrevetíti, hogy a következő időszakban számszerű fölénybe kerülnek majd az egyházi-, illetve egyéb alapítványi intézménybe járó gyerekek létszáma.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
