A gyerekek több mint negyede már nem állami iskolába jár

Lassan több mint 10 éve folyamatosan nő a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya.

  • Rodler Lili

Nem kiugróan de folyamatos növekedés tapasztalható a magániskolákba és óvodákba járó gyerekek számában, írta a Magyar Hang. Ez elmúlt két évben pedig már kicsivel több mint a negyede jár a gyerekeknek nem államilag fenntartott intézménybe.

A portál szerint „a jobb oktatás reményében fordulnak a szülők az alapítványi intézmények felé és részben ez motiválhatja a nemzetiségi és az egyházi iskolák választását is”. Emellett az egyházi intézményekbe járó gyerekek számában is folyamatos növekedés tapasztalható, bár ennek oka abból is adódhat, hogy egy korábban állami fenntartású iskolát váratlanul átvesz egy egyház.

Közel kétszerannyi tanárt keresnek a jövő tanévre, mint egy hónapja

Az Oktatási Hivataltól a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatai alapján az elmúlt két éveben 217 ezerről 231 ezerre nőtt az egyházi óvodák és iskolák által nevelt gyerekek száma. A 2022–23-as tanévben 91 ezer, az idei tanévben pedig már 5 ezerrel többen, azaz 96 ezren választottak magán- vagy nemzetiségi intézményeket.

A Magyar Hang szerint ez a növekedés teljesen megegyezik a korábbi évek statisztikáival. Ez alól kivételt képez a koronavírus járvány alatt mért adatok, amikor az első hullám után drasztikus növekedést fedeztek fel a magánintézményben tanuló gyerekek terén.

Rendkívüli felvételi: ezekben a budapesti középiskolákban még vannak elérhető férőhelyek

Míg az egyházi- és az alapítványi intézmények gyereklétszáma folyamatosan emelkedik, addig az állami intézményekben és az önkormányzati óvodákban folyamatos csökkenést lehet felfedezni. A statisztika alapján a két évvel ezelőtti 972 ezerről, 955 ezerre csökkent.

Összefoglalva a magyar óvodások és iskolások már több mint negyedének, 25,5 százalékának oktatásról nem az állam, illetve egy önkormányzat, hanem egy külső szereplő gondoskodik az idei tanévben. A Magyar Hang szerint ez az arány két évvel ezelőtt 24,1 százalék volt, tíz évvel ezelőtt pedig 19,6 százalék.

Különösen feltűnő az állami oktatásnak a háttérbe szorulása a gimnáziumok terén. Még ugyan többségében (52, 8 százalék) a diákok állami fenntartású gimnáziumba járnak, de a statisztika előrevetíti, hogy a következő időszakban számszerű fölénybe kerülnek majd az egyházi-, illetve egyéb alapítványi intézménybe járó gyerekek létszáma.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.