A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz
A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része, különösen a fiatalok körében. Egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok nagy része már találkozott MI-alapú megoldásokkal, sőt, sokan rendszeresen használják is ezeket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén végzett felmérésében több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. A válaszokból kiderült, hogy a fiatalok kíváncsian és nyitottan állnak ezekhez a technológiákhoz, bár kisebb bizonytalanság azért van bennük.
A kutatás szerint a diákok 98%-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Azt is láthatjuk, hogy a 13 évesek közül használták a legkevesebben, míg a 16 évesek a legnagyobb arányban vannak a használók között
A megkérdezettek 71,3 százaléka iskolai feladatok megoldásához is használta már ezeket a programokat.
Az adatok alapján a mesterséges intelligencia használata egyre gyakoribb a diákok körében: míg 2023-ban a fiatalok 37%-a próbált ki ilyen alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.
A mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz használók aránya életkori bontásban
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A felmérésből az is kiderült, hogy bár a diákok úgy érzik, többnyire felismerik a mesterséges intelligencia által generált, nem valós tartalmakat, a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele már került olyan helyzetbe, amikor valódinak hitt egy MI által készített tartalmat, ami később hamisnak bizonyult.
Összességében a kutatás megállapította, hogy a magyar fiatalok többsége hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, és leginkább kíváncsisággal fordul felé, miközben tudatában van annak is, hogy ezek a technológiák veszélyeket is rejthetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia a fiatalok életének egyre természetesebb részévé válik - különösen az iskolai munka és a mindennapi online tevékenységek során.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
