Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része, különösen a fiatalok körében. Egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok nagy része már találkozott MI-alapú megoldásokkal, sőt, sokan rendszeresen használják is ezeket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén végzett felmérésében több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. A válaszokból kiderült, hogy a fiatalok kíváncsian és nyitottan állnak ezekhez a technológiákhoz, bár kisebb bizonytalanság azért van bennük.
A kutatás szerint a diákok 98%-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Azt is láthatjuk, hogy a 13 évesek közül használták a legkevesebben, míg a 16 évesek a legnagyobb arányban vannak a használók között
A megkérdezettek 71,3 százaléka iskolai feladatok megoldásához is használta már ezeket a programokat.
Az adatok alapján a mesterséges intelligencia használata egyre gyakoribb a diákok körében: míg 2023-ban a fiatalok 37%-a próbált ki ilyen alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.

A felmérésből az is kiderült, hogy bár a diákok úgy érzik, többnyire felismerik a mesterséges intelligencia által generált, nem valós tartalmakat, a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele már került olyan helyzetbe, amikor valódinak hitt egy MI által készített tartalmat, ami később hamisnak bizonyult.
Összességében a kutatás megállapította, hogy a magyar fiatalok többsége hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, és leginkább kíváncsisággal fordul felé, miközben tudatában van annak is, hogy ezek a technológiák veszélyeket is rejthetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia a fiatalok életének egyre természetesebb részévé válik - különösen az iskolai munka és a mindennapi online tevékenységek során.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.