„A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását.”
A Szülői Hang közössége közleményben tiltakozik a kormány legújabb óvodai rendelete ellen, amely naponta kötelező 45 perces iskola-előkészítő foglalkozást ír elő a gyerekeknek. A szülői érdekvédelmi csoport szerint az intézkedés nem segíti, hanem hátráltatja a gyerekek fejlődését, és fölöslegesen korlátozza az óvodapedagógusok szakmai mozgásterét.
Szülői Hang: a tervezett óvodai átalakítások a kormányzati pénzkivonást szolgálják
Közleményükben kiemelik: eddig is az óvodák feladata volt a gyerekek fokozatos iskolára felkészítése, de ezt rugalmasan, a gyermekek egyéni igényeihez igazítva végezték. A központi előírás viszont országosan egységes megoldást kényszerít az óvodákra, ami különösen a vegyes életkorú csoportok működését nehezíti meg.
A szervezet szerint a valódi problémát nem az iskolára való felkészítés módja, hanem a súlyos óvodapedagógus- és szakemberhiány jelenti. A kormányzati spórolások és intézkedések miatt ma már sok helyen nincs minden csoportban két diplomás óvodapedagógus, sőt 2023-tól középfokú óvodai nevelő képzést is indítottak, ami a Szülői Hang szerint tovább rontja a szakmai színvonalat.
Nincsen diplomájuk, mégis óvodapedagógusként alkalmazzák az óvodai nevelőket
A Szülői Hang hangsúlyozza, hogy ahelyett, hogy az óvodák működését kívülről szabályozzák, az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, játékosabbá tenni. Szerintük az óvoda-iskola átmenet nehézségeit nem központilag előírt 45 perces foglalkozásokkal lehet megoldani, hanem több rugalmassággal és szakmai szabadsággal.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelkezés nincs összhangban a jelenlegi óvodai plusz egy év engedélyezési rendszerével, így olyan gyerekeknek is részt kellene venniük az iskola-előkészítőkön, akikről már sejthető, hogy még egy évig óvodában maradnak - szerintük ehelyett vissza kellene adni az óvodáknak a helyi döntési jogot.
„Nem várható, hogy a mostani intézkedéstől számottevően csökkenne az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma, ehhez ugyanis nem a 45 perces foglalkozások erőltetésére, hanem a plusz egy év óvoda lehetőségének megkönnyítésére lenne inkább szükség.”
- olvasható a közleményben.
Arra is kitértek, hogy a kormány korábban azt is előírta volna, hogy az utolsó évben fel kell bontani a vegyes csoportokat, ha az óvodában legalább három csoport van. Ez ellen petíciót indítottak, melyet több mint 18 ezren írták alá, így ezt végül elvetették. Ennek ellenére a mostani rendelet még mindig megnehezíti a vegyes csoportok működését.
Sok gyerek számára az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit elsősorban az iskolai rendszer rugalmatlansága okozza. A Szülői Hang szerint a megoldás nem az óvodai foglalkozások szigorításában rejlik, hanem abban, hogy az iskola első évében több játékosságot, egyéni odafigyelést és fokozatosságot biztosítsanak. Ahelyett, hogy az óvodákra kényszerítenek 45 perces iskola-előkészítőket, a kormánynak inkább az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, óvodaszerűbbé alakítania.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
