Tovább tiltakozik a Szülői Hang: szerintük többet árt, mint használ a kormány óvodai átalakítása

„A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását.”

A Szülői Hang közössége közleményben tiltakozik a kormány legújabb óvodai rendelete ellen, amely naponta kötelező 45 perces iskola-előkészítő foglalkozást ír elő a gyerekeknek. A szülői érdekvédelmi csoport szerint az intézkedés nem segíti, hanem hátráltatja a gyerekek fejlődését, és fölöslegesen korlátozza az óvodapedagógusok szakmai mozgásterét.

Szülői Hang: a tervezett óvodai átalakítások a kormányzati pénzkivonást szolgálják

Közleményükben kiemelik: eddig is az óvodák feladata volt a gyerekek fokozatos iskolára felkészítése, de ezt rugalmasan, a gyermekek egyéni igényeihez igazítva végezték. A központi előírás viszont országosan egységes megoldást kényszerít az óvodákra, ami különösen a vegyes életkorú csoportok működését nehezíti meg.

A szervezet szerint a valódi problémát nem az iskolára való felkészítés módja, hanem a súlyos óvodapedagógus- és szakemberhiány jelenti. A kormányzati spórolások és intézkedések miatt ma már sok helyen nincs minden csoportban két diplomás óvodapedagógus, sőt 2023-tól középfokú óvodai nevelő képzést is indítottak, ami a Szülői Hang szerint tovább rontja a szakmai színvonalat.

Nincsen diplomájuk, mégis óvodapedagógusként alkalmazzák az óvodai nevelőket

A Szülői Hang hangsúlyozza, hogy ahelyett, hogy az óvodák működését kívülről szabályozzák, az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, játékosabbá tenni. Szerintük az óvoda-iskola átmenet nehézségeit nem központilag előírt 45 perces foglalkozásokkal lehet megoldani, hanem több rugalmassággal és szakmai szabadsággal.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelkezés nincs összhangban a jelenlegi óvodai plusz egy év engedélyezési rendszerével, így olyan gyerekeknek is részt kellene venniük az iskola-előkészítőkön, akikről már sejthető, hogy még egy évig óvodában maradnak - szerintük ehelyett vissza kellene adni az óvodáknak a helyi döntési jogot.

„Nem várható, hogy a mostani intézkedéstől számottevően csökkenne az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma, ehhez ugyanis nem a 45 perces foglalkozások erőltetésére, hanem a plusz egy év óvoda lehetőségének megkönnyítésére lenne inkább szükség.”

- olvasható a közleményben.

Arra is kitértek, hogy a kormány korábban azt is előírta volna, hogy az utolsó évben fel kell bontani a vegyes csoportokat, ha az óvodában legalább három csoport van. Ez ellen petíciót indítottak, melyet több mint 18 ezren írták alá, így ezt végül elvetették. Ennek ellenére a mostani rendelet még mindig megnehezíti a vegyes csoportok működését.

Sok gyerek számára az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit elsősorban az iskolai rendszer rugalmatlansága okozza. A Szülői Hang szerint a megoldás nem az óvodai foglalkozások szigorításában rejlik, hanem abban, hogy az iskola első évében több játékosságot, egyéni odafigyelést és fokozatosságot biztosítsanak. Ahelyett, hogy az óvodákra kényszerítenek 45 perces iskola-előkészítőket, a kormánynak inkább az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, óvodaszerűbbé alakítania.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.