Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását.”
A Szülői Hang közössége közleményben tiltakozik a kormány legújabb óvodai rendelete ellen, amely naponta kötelező 45 perces iskola-előkészítő foglalkozást ír elő a gyerekeknek. A szülői érdekvédelmi csoport szerint az intézkedés nem segíti, hanem hátráltatja a gyerekek fejlődését, és fölöslegesen korlátozza az óvodapedagógusok szakmai mozgásterét.
Szülői Hang: a tervezett óvodai átalakítások a kormányzati pénzkivonást szolgálják
Közleményükben kiemelik: eddig is az óvodák feladata volt a gyerekek fokozatos iskolára felkészítése, de ezt rugalmasan, a gyermekek egyéni igényeihez igazítva végezték. A központi előírás viszont országosan egységes megoldást kényszerít az óvodákra, ami különösen a vegyes életkorú csoportok működését nehezíti meg.
A szervezet szerint a valódi problémát nem az iskolára való felkészítés módja, hanem a súlyos óvodapedagógus- és szakemberhiány jelenti. A kormányzati spórolások és intézkedések miatt ma már sok helyen nincs minden csoportban két diplomás óvodapedagógus, sőt 2023-tól középfokú óvodai nevelő képzést is indítottak, ami a Szülői Hang szerint tovább rontja a szakmai színvonalat.
Nincsen diplomájuk, mégis óvodapedagógusként alkalmazzák az óvodai nevelőket
A Szülői Hang hangsúlyozza, hogy ahelyett, hogy az óvodák működését kívülről szabályozzák, az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, játékosabbá tenni. Szerintük az óvoda-iskola átmenet nehézségeit nem központilag előírt 45 perces foglalkozásokkal lehet megoldani, hanem több rugalmassággal és szakmai szabadsággal.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelkezés nincs összhangban a jelenlegi óvodai plusz egy év engedélyezési rendszerével, így olyan gyerekeknek is részt kellene venniük az iskola-előkészítőkön, akikről már sejthető, hogy még egy évig óvodában maradnak - szerintük ehelyett vissza kellene adni az óvodáknak a helyi döntési jogot.
„Nem várható, hogy a mostani intézkedéstől számottevően csökkenne az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma, ehhez ugyanis nem a 45 perces foglalkozások erőltetésére, hanem a plusz egy év óvoda lehetőségének megkönnyítésére lenne inkább szükség.”
- olvasható a közleményben.
Arra is kitértek, hogy a kormány korábban azt is előírta volna, hogy az utolsó évben fel kell bontani a vegyes csoportokat, ha az óvodában legalább három csoport van. Ez ellen petíciót indítottak, melyet több mint 18 ezren írták alá, így ezt végül elvetették. Ennek ellenére a mostani rendelet még mindig megnehezíti a vegyes csoportok működését.
Sok gyerek számára az óvodából iskolába való átmenet nehézségeit elsősorban az iskolai rendszer rugalmatlansága okozza. A Szülői Hang szerint a megoldás nem az óvodai foglalkozások szigorításában rejlik, hanem abban, hogy az iskola első évében több játékosságot, egyéni odafigyelést és fokozatosságot biztosítsanak. Ahelyett, hogy az óvodákra kényszerítenek 45 perces iskola-előkészítőket, a kormánynak inkább az iskolakezdést kellene gyerekbarátabbá, óvodaszerűbbé alakítania.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).