Van, olyan diák, akinek az iskolája bezárása után több mint fél évvel sem találtak új, megfelelő intézményt.
Bár a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot még augusztus végén, a tanévkezdés előtt pár nappal zárták be, „van, aki már azóta a harmadik iskolával próbálkozik, és van, aki kényszerből maradt valamelyik intézményben, mert nincs hova mennie” – derült ki a Népszava interjújából.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, tartozásokra hivatkozva a tanévkezdés előtt néhány nappal két budapesti és egy szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium működési engedélyét vonták vissza a kormányhivatalok. Az intézményekbe főként hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű, többek között autista gyerekek jártak.
A szülők és diákok keresete nyomán, a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a Budapesti Kormányhivatal törvénysértő módon járt el a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium hirtelen bezárása után.
A perben képviseletet vállaló Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két munkatársával beszélgetett a Népszava, amiben elmondták, hogy az iskola bezárása után volt, hogy több gyereknek hónapokig nem találtak megfelelő iskolát, míg mások csak kényszerből maradtak egy olyan intézményben, amely nem tudta biztosítani számukra a szükséges feltételeket.
Előfordult, hogy egy gyereket egy hónap után ki kellett venni az új iskolából, de olyan érintett családról is tudni, akik már a harmadik iskolával próbálkoznak, míg mások máig nem találtak megfelelő intézményt.
Autista diákok fogadására alkalmatlan iskolákban helyezték el a korábbi wesley-s gyerekeket.
A TASZ munkatársai azt is elmondták, hogy az állam felelőssége lett volna biztosítani a gyerekek számára az oktatáshoz való hozzáférést. Azonban itt a szülők csak egy listát kaptak az elvileg választható iskolákról, de semmilyen garancia nem volt arra, hogy az intézmények valóban fel is tudják venni a gyerekeket, különösen az SNI-s tanulók esetében.
„Ha törvény nem is írja elő, hogy egy iskolát mikor szabad megszüntetni, a gyerekek érdeke és a józan ész azt diktálja, hogy nem pár nappal az iskolakezdés előtt.”
- mondta Zeller Judit, a TASZ munkatársa.
Emellett a kormányhivatalnak minden diák esetében konzultálnia kellett volna az illetékes pedagógiai szakszolgálattal, hogy olyan iskolát jelöljenek ki számára, amely nemcsak, hogy nem utasíthatja el a felvételét, hanem valóban megfelel a szükségleteinek, és nem jelent aránytalan terhet sem számára, sem a családjának.
Zeller Judit szerint a súlyos beavatkozás miatt pedig már a kártérítési peren is gondolkodnak: „Annyira súlyos beavatkozás érte a családok, a gyerekek életét, hogy igazán fizethetne sérelemdíjat az, aki ezt okozta.”
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
