A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
Magyar Péter nemrég arról beszélt, hogy támogatná a választójog korhatárának 16 évre csökkentését, amit Lannert Judit is támogat.
Meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választójogi korhatár 16 évre történő csökkentését
– írta, és hozzátette, örül annak, hogy „újra szexi lett politikával és közélettel foglalkozni, és végre a fiatalok is úgy érzik, hogy van beleszólásuk a közös dolgainkba."
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter üdvözölte Magyar álláspontját, úgy fogalmazott: „itt az ideje a fiatalokat komolyan venni, és fontos meghallani a véleményüket az oktatásban és az ország ügyeiben is.”
Bár a világ országainak többségében a korhatár 18 év, van rá példa, hogy a 18 év alatti fiatalok is szavazhatnak. A 16 éves kortól biztosított választójog először Latin-Amerikában terjedt el a 20. század második felében – ma többek között Argentínában, Brazíliában, Ecuadorban, Kubában és Nicaraguában is élhetnek vele a fiatalok, míg Európán belül Ausztria volt az első uniós tagállam, ahol 2007-ben 16 évre csökkentették a korhatárt.
2018 óta 16 éves kortól lehet szavazni Máltán is, Görögországban pedig egy kompromisszumos megoldással 17 évnél húzták meg a határt. A Telex cikke emlékeztet: az Egyesült Királyságban Skóciában és Walesben szintén szavazhatnak a 16 évesek, de csak a regionális választásokon.
2022-ben az Európai Parlamentben javaslat szintjén terítékre került a választójogi korhatár egységesítése, de végül nem szavazták meg, vagyis az uniós jog nem határozza meg, hány éves kortól vehet valaki részt az európai parlamenti választásokon. Míg Németországban és Belgiumban továbbra is 18 év a korhatár az országos parlamenti választásokon, a legutóbbi EP-választáson már a 16–17 éves németek és belgák is szavazhattak.
A választójogi korhatár csökkentésének kérdése megosztó, támogatói szerint a 16 évesek többsége már rendelkezik azokkal a kognitív képességekkel és kritikai gondolkodással, amelyek felelős politikai döntéshez vezethetnek. Az UNICEF által idézett kutatások szerint a politikai tájékozottságuk nem marad el jelentősen a 18–21 éves első szavazókétól, és az sem megalapozott, hogy könnyebben lennének politikailag befolyásolhatók. A jelentés kiemeli, hogy elengedhetetlen a fiatalok állampolgári nevelése, ugyanakkor hosszú távon növelheti a választási hajlandóságot és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat az, ha valaki korábban lesz elsőszavazó.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
