A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
Magyar Péter nemrég arról beszélt, hogy támogatná a választójog korhatárának 16 évre csökkentését, amellyel Lannert Judit is egyetért.
Meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választójogi korhatár 16 évre történő csökkentését
– írta, és hozzátette, örül annak, hogy „újra szexi lett politikával és közélettel foglalkozni, és végre a fiatalok is úgy érzik, hogy van beleszólásuk a közös dolgainkba."
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter üdvözölte Magyar álláspontját, úgy fogalmazott: „itt az ideje a fiatalokat komolyan venni, és fontos meghallani a véleményüket az oktatásban és az ország ügyeiben is.”
Bár a világ országainak többségében a korhatár 18 év, van rá példa, hogy a 18 év alatti fiatalok is szavazhatnak. A 16 éves kortól biztosított választójog először Latin-Amerikában terjedt el a 20. század második felében – ma többek között Argentínában, Brazíliában, Ecuadorban, Kubában és Nicaraguában is élhetnek vele a fiatalok, míg Európán belül Ausztria volt az első uniós tagállam, ahol 2007-ben 16 évre csökkentették a korhatárt.
2018 óta 16 éves kortól lehet szavazni Máltán is, Görögországban pedig egy kompromisszumos megoldással 17 évnél húzták meg a határt. A Telex cikke emlékeztet: az Egyesült Királyságban Skóciában és Walesben szintén szavazhatnak a 16 évesek, de csak a regionális választásokon.
2022-ben az Európai Parlamentben javaslat szintjén terítékre került a választójogi korhatár egységesítése, de végül nem szavazták meg, vagyis az uniós jog nem határozza meg, hány éves kortól vehet valaki részt az európai parlamenti választásokon. Míg Németországban és Belgiumban továbbra is 18 év a korhatár az országos parlamenti választásokon, a legutóbbi EP-választáson már a 16–17 éves németek és belgák is szavazhattak.
A választójogi korhatár csökkentésének kérdése megosztó, támogatói szerint a 16 évesek többsége már rendelkezik azokkal a kognitív képességekkel és kritikai gondolkodással, amelyek felelős politikai döntéshez vezethetnek. Az UNICEF által idézett kutatások szerint a politikai tájékozottságuk nem marad el jelentősen a 18–21 éves első szavazókétól, és az sem megalapozott, hogy könnyebben lennének politikailag befolyásolhatók. A jelentés kiemeli, hogy elengedhetetlen a fiatalok állampolgári nevelése, ugyanakkor hosszú távon növelheti a választási hajlandóságot és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat az, ha valaki korábban lesz elsőszavazó.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
