A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
Magyar Péter nemrég arról beszélt, hogy támogatná a választójog korhatárának 16 évre csökkentését, amellyel Lannert Judit is egyetért.
Meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választójogi korhatár 16 évre történő csökkentését
– írta, és hozzátette, örül annak, hogy „újra szexi lett politikával és közélettel foglalkozni, és végre a fiatalok is úgy érzik, hogy van beleszólásuk a közös dolgainkba."
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter üdvözölte Magyar álláspontját, úgy fogalmazott: „itt az ideje a fiatalokat komolyan venni, és fontos meghallani a véleményüket az oktatásban és az ország ügyeiben is.”
Bár a világ országainak többségében a korhatár 18 év, van rá példa, hogy a 18 év alatti fiatalok is szavazhatnak. A 16 éves kortól biztosított választójog először Latin-Amerikában terjedt el a 20. század második felében – ma többek között Argentínában, Brazíliában, Ecuadorban, Kubában és Nicaraguában is élhetnek vele a fiatalok, míg Európán belül Ausztria volt az első uniós tagállam, ahol 2007-ben 16 évre csökkentették a korhatárt.
2018 óta 16 éves kortól lehet szavazni Máltán is, Görögországban pedig egy kompromisszumos megoldással 17 évnél húzták meg a határt. A Telex cikke emlékeztet: az Egyesült Királyságban Skóciában és Walesben szintén szavazhatnak a 16 évesek, de csak a regionális választásokon.
2022-ben az Európai Parlamentben javaslat szintjén terítékre került a választójogi korhatár egységesítése, de végül nem szavazták meg, vagyis az uniós jog nem határozza meg, hány éves kortól vehet valaki részt az európai parlamenti választásokon. Míg Németországban és Belgiumban továbbra is 18 év a korhatár az országos parlamenti választásokon, a legutóbbi EP-választáson már a 16–17 éves németek és belgák is szavazhattak.
A választójogi korhatár csökkentésének kérdése megosztó, támogatói szerint a 16 évesek többsége már rendelkezik azokkal a kognitív képességekkel és kritikai gondolkodással, amelyek felelős politikai döntéshez vezethetnek. Az UNICEF által idézett kutatások szerint a politikai tájékozottságuk nem marad el jelentősen a 18–21 éves első szavazókétól, és az sem megalapozott, hogy könnyebben lennének politikailag befolyásolhatók. A jelentés kiemeli, hogy elengedhetetlen a fiatalok állampolgári nevelése, ugyanakkor hosszú távon növelheti a választási hajlandóságot és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat az, ha valaki korábban lesz elsőszavazó.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
