Könnyebb volt idén bejutni kommunikáció szakra: az élmezőny egyetemein csökkentek a ponthatárok

A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.

Bár a szak iránt továbbra is nagy az érdeklődés, az idei felvételin az élmezőny egyetemein több helyen is csökkentek a ponthatárok a tavalyihoz képest. Az idei rangsort az ELTE vezeti, de a legtöbb vezető intézményben kisebb-nagyobb változások történtek a tavalyi ponthatárokhoz képest:

  • ELTE – 436 pont (−9 pont)
  • BME – 433 pont (−22 pont)
  • Debreceni Egyetem – 432 pont (+4 pont)
  • Corvinus (angol nyelvű) – 431 pont (−2 pont)
  • Pécsi Tudományegyetem – 422 pont (+6 pont)
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 421 pont (−4 pont)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 418 pont (+10 pont)
  • Kodolányi János Egyetem (Budapest) – 414 pont (−19 pont)
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem – 400 pont (−5 pont)
  • Szegedi Tudományegyetem – 400 pont (−6 pont)
  • Milton Friedman Egyetem – 381 pont (+12 pont)
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem – 376 pont (−18 pont)
  • Pannon Egyetem – 375 pont (+7 pont)
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (angol nyelvű) – 374 pont (−16 pont)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 365 pont (+1 pont)
  • Miskolci Egyetem – 358 pont (−31 pont)
  • Pannon Egyetem (angol nyelvű) – 358 pont (+3 pont)
  • Kodolányi János Egyetem – 343 pont (−45 pont)
  • Soproni Egyetem – 331 pont (−57 pont)

A legnagyobb csökkenés a Soproni Egyetemen volt, ahol 57 ponttal, de erősen csökkent a ponthatár a Kodolányi János Egyetem kommunikáció szakán is, ahol 45 ponttal lett alacsonyabb a küszöb, illetve a Miskolci Egyetemen is könnyebb volt bejutni, ahol a ponthatár 31 ponttal esett vissza.

Nem minden egyetemen csökkentek azonban a ponthatárok. A legnagyobb emelkedést a Milton Friedman Egyetem (+12 pont) produkálta, ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (+10 pont), a Pécsi Tudományegyetem (+6 pont) és a Debreceni Egyetem (+4 pont).

A kommunikáció- és médiatudomány továbbra is az egyik legversenyképesebb bölcsész alapképzésnek számít: a legnépszerűbb egyetemeken idén is 430 pont körüli eredményre volt szükség a bejutáshoz.

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.