Könnyebb volt idén bejutni kommunikáció szakra: az élmezőny egyetemein csökkentek a ponthatárok

A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.

Bár a szak iránt továbbra is nagy az érdeklődés, az idei felvételin az élmezőny egyetemein több helyen is csökkentek a ponthatárok a tavalyihoz képest. Az idei rangsort az ELTE vezeti, de a legtöbb vezető intézményben kisebb-nagyobb változások történtek a tavalyi ponthatárokhoz képest:

  • ELTE – 436 pont (−9 pont)
  • BME – 433 pont (−22 pont)
  • Debreceni Egyetem – 432 pont (+4 pont)
  • Corvinus (angol nyelvű) – 431 pont (−2 pont)
  • Pécsi Tudományegyetem – 422 pont (+6 pont)
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 421 pont (−4 pont)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 418 pont (+10 pont)
  • Kodolányi János Egyetem (Budapest) – 414 pont (−19 pont)
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem – 400 pont (−5 pont)
  • Szegedi Tudományegyetem – 400 pont (−6 pont)
  • Milton Friedman Egyetem – 381 pont (+12 pont)
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem – 376 pont (−18 pont)
  • Pannon Egyetem – 375 pont (+7 pont)
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (angol nyelvű) – 374 pont (−16 pont)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 365 pont (+1 pont)
  • Miskolci Egyetem – 358 pont (−31 pont)
  • Pannon Egyetem (angol nyelvű) – 358 pont (+3 pont)
  • Kodolányi János Egyetem – 343 pont (−45 pont)
  • Soproni Egyetem – 331 pont (−57 pont)

A legnagyobb csökkenés a Soproni Egyetemen volt, ahol 57 ponttal, de erősen csökkent a ponthatár a Kodolányi János Egyetem kommunikáció szakán is, ahol 45 ponttal lett alacsonyabb a küszöb, illetve a Miskolci Egyetemen is könnyebb volt bejutni, ahol a ponthatár 31 ponttal esett vissza.

Nem minden egyetemen csökkentek azonban a ponthatárok. A legnagyobb emelkedést a Milton Friedman Egyetem (+12 pont) produkálta, ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (+10 pont), a Pécsi Tudományegyetem (+6 pont) és a Debreceni Egyetem (+4 pont).

A kommunikáció- és médiatudomány továbbra is az egyik legversenyképesebb bölcsész alapképzésnek számít: a legnépszerűbb egyetemeken idén is 430 pont körüli eredményre volt szükség a bejutáshoz.

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.