Könnyebb volt idén bejutni kommunikáció szakra: az élmezőny egyetemein csökkentek a ponthatárok

A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.

Bár a szak iránt továbbra is nagy az érdeklődés, az idei felvételin az élmezőny egyetemein több helyen is csökkentek a ponthatárok a tavalyihoz képest. Az idei rangsort az ELTE vezeti, de a legtöbb vezető intézményben kisebb-nagyobb változások történtek a tavalyi ponthatárokhoz képest:

  • ELTE – 436 pont (−9 pont)
  • BME – 433 pont (−22 pont)
  • Debreceni Egyetem – 432 pont (+4 pont)
  • Corvinus (angol nyelvű) – 431 pont (−2 pont)
  • Pécsi Tudományegyetem – 422 pont (+6 pont)
  • Károli Gáspár Református Egyetem – 421 pont (−4 pont)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 418 pont (+10 pont)
  • Kodolányi János Egyetem (Budapest) – 414 pont (−19 pont)
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem – 400 pont (−5 pont)
  • Szegedi Tudományegyetem – 400 pont (−6 pont)
  • Milton Friedman Egyetem – 381 pont (+12 pont)
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem – 376 pont (−18 pont)
  • Pannon Egyetem – 375 pont (+7 pont)
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (angol nyelvű) – 374 pont (−16 pont)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 365 pont (+1 pont)
  • Miskolci Egyetem – 358 pont (−31 pont)
  • Pannon Egyetem (angol nyelvű) – 358 pont (+3 pont)
  • Kodolányi János Egyetem – 343 pont (−45 pont)
  • Soproni Egyetem – 331 pont (−57 pont)

A legnagyobb csökkenés a Soproni Egyetemen volt, ahol 57 ponttal, de erősen csökkent a ponthatár a Kodolányi János Egyetem kommunikáció szakán is, ahol 45 ponttal lett alacsonyabb a küszöb, illetve a Miskolci Egyetemen is könnyebb volt bejutni, ahol a ponthatár 31 ponttal esett vissza.

Nem minden egyetemen csökkentek azonban a ponthatárok. A legnagyobb emelkedést a Milton Friedman Egyetem (+12 pont) produkálta, ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (+10 pont), a Pécsi Tudományegyetem (+6 pont) és a Debreceni Egyetem (+4 pont).

A kommunikáció- és médiatudomány továbbra is az egyik legversenyképesebb bölcsész alapképzésnek számít: a legnépszerűbb egyetemeken idén is 430 pont körüli eredményre volt szükség a bejutáshoz.

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?