Itt az újabb járvány: hétszeresére nőtt a hepatitits A-fertőzöttek száma

Elsősorban Budapest, Pest és Fejér vármegyék a súlyosabban érintettek.

  • Rodler Lili

Hétfőn tette közzé a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), hogy hivatalosan is hepatitis A-járvány van Magyarországon.

Az NNGYK-honlapján közzétett adatok szerint 2023-ban egész évben 186 fertőzött volt, 2024-ben 289, idén viszont csak március 17-ig 308 beteget regisztráltak. Egyelőre a betegség leginkább Budapest, Pest és Fejér vármegyéket érinti, bár Fejér vármegye adatai elenyészőek az előbbi kettőéhez képest.

Az NNGYK a közleményében azt is hozzátette, hogy „bár a vírusos májgyulladás fejlett országokban ritkább, mégis fontos odafigyelni rá.” A fejlődő országokban ez gyerekbetegségnek számít, amin a többség felnőtt korára egyszer átesik.

Mi az a hepatitis A?

A hepatitis A egy kifejezetten fertőző betegség, amely májgyulladást tud okozni és legrosszabb esetben befolyásolja a máj működési funkcióit is. A vírus maga

  • széklettel,
  • szennyezett vízzel és jéggel,
  • illetve ételekkel terjed.

Ha valaki a családban megfertőződött a vírussal, akkor a többi családtagja is ki van téve a fertőzés lehetőségének, illetve ugyanez vonatkozik az iskolai közösségekre is, mivel cseppfertőzéssel terjed.

Ennek ellenére leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol nagyon rosszak a higiéniás szokások és nem megfelelő az ivóvízellátás. Mint például a szubtrópusi és trópusi országokban.

A Semmelweis szakértője szerint egészségügyi kockázatot jelenthetnek az otthoni víztisztítók

A hepatitisnek egyébként rengeteg fajtája van. Az A-tól egészen a G-ig. Ezek közül az első három számít a leggyakoribbnak. A B-variánsra a gyerekek kötelező oltást is kapnak.

 

Az F- és a G-variánst nemrég fedezték fel
Shutterstock

Mik a tünetei?

A betegség a gyerekek esetében enyhe lefolyású, különösen az öt év alattiaknál. Van, hogy nem is észlelhető semmilyen tünet. Ugyanakkor a felnőttek esetében általában hirtelen jelentkezhetnek a hepatitis A jelei.

  • Hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság
  • Rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom
  • Sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása)

Ha jelentkeznek a tünetek, akkor mindenképp orvoshoz kell fordulni. A betegség általában magától elmúlik néhány hét alatt, de a teljes felépülés akár 1-2 hónapig is eltarthat. A megfertőződés és az első tünetek megjelenése között átlagosan 28-30 nap is eltelhet.

A betegség alatt kerülni kell a májat megterhelő anyagokat.

Van rá védőoltás?

Van, ám ez nem tartozik a kötelező oltások közé. Maga az oltás vényköteles és a gyógyszertárakban váltható ki, illetve az iskolákban a védőnők adják be, amennyiben indokoltnak érzik és a szülő beleegyezik abba, hogy a gyereke megkaphassa.

Jó hír, hogy az oltás akkor is használ, ha a megfertőződést követő 10 napon belül adják be. De a teljes megelőzésre a megfelelő higiéniai szokásokra is ügyelni kell. Az

  • alapos kézmosással, különösen a mosdó használata után és evés előtt,
  • az egymás után nem ivással

lehet a leginkább védekezni a megfertőződés ellen.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.