A Semmelweis szakértője szerint egészségügyi kockázatot jelenthetnek az otthoni víztisztítók

Máig nagyon népszerűek az otthoni víztisztító berendezések , azonban lehet, hogy feleslegesek, sőt, adott esetben akár károsak is.

  • Eduline

Az otthoni víztisztító berendezések számos egészségügyi kockázatot hordozhatnak, és sok esetben „rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét” – derült ki a Semmelweis Egyetem közleményéből.

A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint Magyarországon általában semmi nem indokolja az otthoni víztisztító berendezések használatát, ennek ellenére mégis nagy a népszerűségük.

Dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője arról számolt be, hogy sokan egy már nem is létező probléma miatt vásárolnak ilyen eszközöket. Ugyanis jelenleg az ivóvíz a leggyakrabban vizsgál élelmiszerünk, amit a hatóságok évente több alkalommal is ellenőriznek.

A szakértő szerint

„sokan azért vásárolnak víztisztító berendezéseket mert úgy vélik, a csapvíz mikrobiológiai szempontból nem megfelelő. Ez azonban a közműves ivóvízben nagyon ritka. Sőt, maga a víztisztító hordoz mikrobiológiai kockázatokat; gyakran lépnek fel olyan mikrobiológiai problémák, melyek a készülék nem megfelelő üzemeltetéséből adódnak.”

A nem megfelelő rendszerességgel cserélt szűrőkben például elszaporodhatnak a baktériumok, de akár a felhasználó kezéről is kerülhet szennyeződés a szűrőre. Bár ezeknek a berendezéseknek a könnyen hozzáférhető részeit megfelelően lehet karbantartani és tisztítani, a nehezen elérhető, zárt elemeken könnyen elszaporodhatnak mikroorganizmusok.

„A műanyagokat kifejezetten szeretik a baktériumok, a nedves, párás környezetben akár kórokozók is megtelepedhetnek. Nem feltétlenül okoznak megbetegedést, de a kockázat fennáll.”

- mondta dr. Pándics Tamás.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.