Hányás-hasmenés járvány volt hét óvodában és öt általános iskolában egy Pest megyei városban

Valószínű, hogy a gyerekek az ételtől betegedtek meg.

A Nemzeti Népegészségügyi-és Gyógyszerészeti Központ 10. heti járványügyi adataiból kiderült, hogy március 5-én  egy Pest megyei városban hét óvodában, öt iskolában és egy idősek otthonában hányást, hasi fájdalmakat és hasmenést okozó járvány tört ki, amit közel 2200 felnőttből és gyerekből összesen 867-en kaptak el.

Öt betegnél olyan súlyosak voltak a tünetek, hogy kórházba kellett őket vinni.

Március 6-án a járási népegészségügyi osztály az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztállyal közösen helyszíni ellenőrzést tartott az egyik iskola tálalókonyháján, illetve a közétkeztetést ellátó főzőkonyhán.Az eredmények még nincsenek meg, de az NNGYK úgy fogalmazott, hogy

a rendelkezésre álló adatok alapján a megbetegedések étel eredete valószínűsíthető.

Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az iskolai ebédeltetés nem mindig megy zökkenőmentesen. Legutóbbi nem reprezentatív felmérésünkből kiderült, hogy a magyar diákoknak gyakran 10-20 perc alatt kell megebédelniük, mert annyira zsúfolt az órarendjük, és gyakorlatilag csak akkor érnek be órára, ha a konyhások is tempósan dolgoznak.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.