Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nemcsak az adagokat csökkentették, hanem menza árát is emelték Miskolcon.
A miskolci közétkeztető, a KEM Kft. bölcsődésektől a kamaszokig minden korosztály számára fél decivel csökkentette a levesadagokat, így februárban a gyerekek az életkoruktól függetlenül egy deci levest kaptak - írja a Magyar Narancs. Közben pedig árat is emeltek.
Legrosszabbul az ovisok jártak, hiszen a reggelijükből kispórolták az egészsséges hozzávalókat. Többek között a gyerekek a kockasajtból eddig három darabot kaptak, februártól viszont csak kettőt. A gabonakészítmények – például keksz, extrudált kenyér, puffasztott gabonaszelet, gabonapehely – adagja 2 dekagrammról 1 dekára csökkent.
| Fél szelet margarinos kenyér egy vékonyka paprikával, néhány szem keksz vagy ivólé magában? |
Ha van képetek arról, milyen tízórait, uzsonnát vagy ebédet kapnak a gyerekek az óvodában vagy iskolában, akkor küldjétek el nekünk az [email protected]! |
Salátából se jutott sok a tányérra: az óvodások esetében 2 dekával csökkent a minimálisan előírt adag, de a többi korosztály is legalább 1 dekával kevesebbet kap.
A változások hatalmas felháborodást váltottak ki a szülők körében. Jakab Péter, a Nép Pártján miskolci országgyűlési képviselője összegyűjtötte és a városvezetés elé tárta az elkeseredett beszámolókat, amelyekben a szülők a csökkentett adagokat és a minőséget kifogásolták. Volt arra példa, hogy az ovisok reggelire parizerkrémes kenyeret kaptak, vagy uzsonnára egy fél croissantot.
A lépésen rengetegen felháborodtak, ezért Tóth-Szántai József, a város polgármestere február 28-án bejelentette, márciustól emelik a gyermekétkeztetés adagjait, és a minőségen is változtatnak.
Az ugyanakkor nem derült ki, hogy a KEM hátrált-e meg vagy az önkormányzatnak kellett-e kipótolni a különbözetet, amelynek eredményeképpen a gyerekek újból ehetnek másfél deci levest ehetnek, és a parizerkrémes kenyér is lekerült az étlapról.
Azonban még mindig volt olyan szülő, aki arra panaszkodott, hogy a gyereke hiába eszik a menzán, továbbra is éhesen jön haza az iskolából.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.