Március első hetében indulnak a szóbeli felvételi vizsgák azokban a középiskolákban, ahol ez is része a pontszámításnak. Mutatjuk, milyen ponthatárokkal hívják be a felvételizőket egyes intézményekben.
Március 3-20. között tartják a szóbeli felvételi vizsgákat azokban a középiskolákban, ahol a felvételi tájékoztató alapján ez is a pontszámítás és a felvétel feltételét képezi. Egyes intézményekben a szóbeli meghallgatásokra minden egyes olyan diákot behívnak, aki a jelentkezési lapján megjelölte az adott középiskolát, máshol azonban csak azok szóbeli felvételizhetnek, akik a központi írásbeli felvételi vizsgán (és egyes esetekben az általános iskolai eredményeik alapján) elérnek egy az intézmény által meghatározott pontszámot.
Hogy ez mennyi, az attól függ, hogy milyen pontszámítási módszereket alkalmaz az adott intézmény. A központi írásbeli felvételi vizsgán ugyanis - bár mindkét tárgyból, matematikából és magyarból is maximum 50 pontot lehetett elérni - egyes iskolákban és tagozatokon előfordulhat például, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét, vagy esetleg valamelyik tantárgyból egyáltalán nem számít az elért eredmény.
A szóbeli behívási ponthatárokat - ha vannak - az iskolák a honlapjaikon teszik közzé, vagy arról tájékoztatást küldenek a hozzájuk jelentkező diákoknak, beleértve a vizsga időpontját és menetét is.
Mutatjuk, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján hány ponttól hívják be a nyolcadikos fevételizőket egyes gimnáziumok szóbeli felvételijére.
VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (Budapest)
A budapesti Madách Imre Gimnáziumba készülő felvételizők az ottani felvételi szabályok alapján maximum 350 pontot érhetnek el. Kétszeres szorzóval veszik figyelembe az egyébként maximum 50-50 pontot érő matematika és magyar központi írásbeli vizsga eredényeit, így ezek alapján a jelentkezők maxium 200 pontot érhetnek el. Ezt követően maximum 40 pontot szerezhetnek az iskola helyi szóbeli vizsgájának általános, és további 40 pontot az idegen nyelv tudását felmérő vizsgarészen, míg az általános iskolai eredmények alapján számított hozott pontok összege maximum 70 pont lehet.
A honlapjukon azt írják, a gimnáziumba csak olyan diákok jelentkezését várják, akik az utóbbiak, tehát az általános iskolai eredmények alapján legalább 63 pontot szereztek. Ez a feltétele a szóbeli felvételi vizsgán való részvételnek is.
| A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös középiskolai felvételiről |
Budapest VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium
Nagy lesz a verseny a felvételizők között a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumban, ahol a honlapon megjelent közlemény szerint 150 meghirdetett férőhelyre mintegy 1048 tanuló jelentkezett.
Az iskolában a jelentkezők pontjait az általános iskolai osztályzatok (50 pont), a központi írásbeli felvételin elért eredmények (100 pont) és a szóbeli felvételi vizsga (50 pont) alapján számítják ki maximum 200 pontos rendszerben.
A szóbeli felvételire tagozatonként eltér, hogy hány ponttól hívják be a felvételizőket. Német tagozatra 100 pont, angol tagozatra 117 pont, az összes további (1000, 1500, 2000, 2500, 3000, 4000, 6000, 7000, 9100, 9200, 9300 kódú) tagozatra pedig 110 pont a behívási ponthatár.
"A behívási ponthatártól semmire tekintettel nem tudok eltérni a felvételi eljárás tisztasága érdekében, így kérem, hogy ne írjanak kérelmet azzal kapcsolatban, hogy a ponthatárt el nem érő tanulót hívjuk be szóbeli meghallgatásra, ezeket a kérelmeket nem teljesítem. Köszönöm a megértést!" - jegyzi meg a bejegyzésében az intézmény igazgatója.
Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium
Szintén az általános iskolai jegyek, a központi írásbeli felvételi vizsga és az intézmény által szervezett szóbeli felvételi vizsgán elért pontszámok adják a felvételi eljárás szempontjait az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium emelt szintű képzései esetében, ahol mindezekkel a diákok maximum 200 pontot szerezhetnek. A hozott pontok 50, a központi felvételi 100 (50-50), a szóbeli pedig szintén maximum 50 pont lehet. Erre azokat a felvételizőket hívják be, akik az általános iskolai eredmények és a központi felvételi eredmények alapján legalább 100 pontot elérnek.
A szóbeli felvételi vizsgákkal kapcsolatban a középiskolák folyamatosan tájékoztatják az érintetteket, ezért akkor sem kell megijedni, ha valahol még nem tették közzé a szóbelivel kapcsolatos információkat. Erre legkésőbb március első hetében sor kerül.
A következő intézményekben is felkerültek a honlapokra a ponthatárok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
