10 fontos kérdés a középiskolai felvételiről

Beadhatom a jelentkezésemet, ha nem értem el a minimumponthatárt? Mikor derülnek ki a szóbeli behívási ponthatárok? Mi történik, ha közben meggondolom magam és mi van, ha sehova sem kerülök be? A középiskolai felvételi minden fontos kérdésére válaszolunk.

Február 20-ig küldik el az általános iskolák, valamint a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba készülő diákok szülei a tanulói adatlapokat és a jelentkezési lapokat a középiskolákba, és ezután kezdődik a középiskolai felvételi egyik legizgalmasabb időszaka, amelynek kapcsán több kérdés is felmerülhet bennetek.
1. Ha nem értem el a felvételi tájékoztatóban szereplő minimumponthatárt, akkor is beadhatom a jelentkezésemet az álomiskolába?

Még októberben derült ki, hogy a tankerületek egy olyan ajánlást fogalmaztak meg az állami gimnáziumoknak, ami alapján a négyosztályos tagozatra csak azok kerülhetnek be, akik a maximum 100 pontos központi írásbeli felvételi vizsgán legalább 50 pontot elérnek. A nyelvi előkészítős osztályokba ez a ponthatár 60, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba pedig 70 pont.

Az ajánlást több középiskola is megfogadta, közülük azonban azóta többen meggondolták magukat, és arra bátorították közösségi oldalaikon a jelentkezőket, hogy a rosszabb eredmények ellenére is bátran adják be a jelentkezést.

Pont ezek miatt, ha nektek is gyengébben sikerült a központi írásbelitek, akkor is érdemes gimnáziumot is beírnotok a listátokba.

Központi írásbeli eredmények 2025

  • Hogy milyen eredményeket értek el a központi írásbelin a gimnáziumokban, technikumokban a diákok, itt nézhetitek meg.

2. Ha nem sikerült jól a központi írásbelim, akkor is muszáj 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba jelentkeznem?

Ha hatodikosok vagy negyedikesek vagytok, akárhány pontos is lett a központi írásbelitek, nem kötelező beadnotok a jelentkezést. Dönthettek úgy is, hogy maradtok a jelenlegi általános iskolátokban.

3. Mikor derülnek ki szóbeli behívási ponthatárok?

Pontos időpont nincsen. Feltehetően február utolsó hetében teszik majd közzé a szóbeli behívási ponthatárokat a középiskolák a honlapjukon, közösségi oldalaikon.

4. Ha a szóbelin egy napra osztottak be két iskolában is, akkor mit kell tennem?

Ebben az esetben a legfontosabb, hogy vegyétek fel az adott iskolákkal kapcsolatot lehetőleg e-mailen, majd telefonon, jelezzétek a problémát és kérjetek másik időpontot. Fontos, hogy ebben a kérdésben mindig az igazgató dönt.

5. Ha a szóbeli után meggondolom magam, akkor változtathatok az iskolák sorrendjén?

Igen, a megjelölt középiskolák sorrendjén csak március 25-e és 27-e között változtathattok. Ekkor azonban már új sulit, és annak új tanulmányi területét nem tudtok megjelölni.

6. A biztosabbnak tűnő iskolát érdemes előrébb vennem a listában?

Tömören és röviden: nem. Mégis az Oktatási Hivatalnál évről évre azt tapasztalják, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja.

Azonban mielőtt a biztosnak gondolt helyet előrébb, a bizonytalanabbat pedig hátrébb soroljátok, jó, ha tudjátok, hogy a rangsorolás algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről kiessetek csak azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelöltétek meg.

Központi írásbeli 2025
7. Ha az ideiglenes felvételi jegyzéken a sokadik helyen állok, akkor még van esélyem bekerülni?

Az ideiglenes felvételi jegyzéket minden középiskolának március 21-ig nyilvánosságra kell hoznia. Erre a listára mindenki felkerül, aki jelentkezett az adott képzésre, sőt még azok is szerepelnek rajta, akik csak a hatodik vagy éppenséggel a nyolcadik helyen jelölték meg az intézményt. Emiatt ne csüggedjetek el, ha sokadik helyen álltok, mert könnyen előfordulhat, hogy sokan kiesnek előletek.

8. Ha két iskolába is felvennének a pontjaim alapján, akkor választhatok közülük?

Ha több iskolához is elegendő pontotok van, csak arra a képzésre kerültök be, amely a sorrendetekben előrébb szerepel. Ha ezen szeretnétek változtatni, akkor azt csak a sorrendmódosítási időszakban tehetitek meg.

9. Mikor derül ki biztosan, hogy felvettek-e?

Május 5-ig kapjátok meg a hivatalos értesítést arról, hogy melyik középiskolába vettek fel benneteket.

10. Mi történik akkor, ha sehova sem vesznek fel?

Ne izguljatok, a tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki még nem töltötte be a 16. életévét. Május 5-ig kaptok hivatalos értesítést arról, ha az egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök. Ekkor dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy a május 12-től induló rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

Viszont a rendkívüli felvételi eljárásban a jelentkezést már saját magatoknak kell intézni és közvetlenül a kiválasztott középiskolába kell jelentkeznetek. A benyújtott felvételi kérelmekről első körben 2025. május 23-ig döntenek az intézményvezetők.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.