A nyolcadikosok bár minimálisan javítottak, az átlageredményeik nagyjából stagnálnak magyarból és matematikából is. A hatodikosok rontottak, a negyedikesek magyarból jelentősen jobb eredményeket értek el a 2025-ös központi írásbeli felvételi az Oktatási Hivatal pénteken nyilvánosságra hozott előzetes statisztikái szerint.
Nyolcadikosok
Az előzetes statisztikai adatok az eredmények több mint 90%-os feldolgozottsága alapján, a mentességgel rendelkező vizsgázók nélkül azt mutatják, hogy a nyolcadikosok a maximálisan megszerezhető 100 pontból összesen 52,72 pontot értek el, ami meglepő, de jobb eredmény a 2024-es felvételi átlagpontszámához képest, ebben az évben ugyanis a diákok átlagpontszáma 51,3 lett.
A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami körülbelül egy ponttal több, mint a korábbi években.
A szintén 50 pontos matematikából pedig a nyolcadikosok 22,51 pontos átlagot értek el, ami alacsony, de a 2024-es 21,8 pontos átlageredménynél még így is valamivel magasabb.
Hatodikosok
Az írásbeli felvételi vizsga az eddigi feldolgozottság alapján a hatodikosok számára bizonyult a legnehezebbnek mindkét tantárgyból. A diákok a maximálisan szerezhető 100 pontból 55,57 pontos átlagot értek el, ami bár magasabb a nyolcadikosokénál, az előző évi eredményüktől némileg elmarad. 2024-ben a hatodikosok pontátlaga ugyanis a két tárgyból 58,6 pont volt.
Magyarból a hatodikosok 2025-ben átlagosan 29,39 pontot értek el, ami csak minimálisan rosszabb a 2024-es 30,4 pontnál. Ellenben matekból a pontszámok szerint valamivel nehezebb lehetett a teszt, mint a korábbi években. Míg tavaly a diákok 28,2 pontot teljesítettek, a 2025-ös átlag 26,19 pont lett.
Negyedikesek
A nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedik osztályosok 2025-ös pontátlaga a két tárgyból összesítve 71,41 pont lett.
Magyarból a negyedikesek 35,80 pontot teljesítettek, ami 5 ponttal jobb, mint 2024-ben. Matematikából viszont némileg alacsonyabb lett az átlagpontszám, mint tavaly. 2024-ben 36,9 pontot szereztek, 2025-ben pedig 35,65 pontot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
