Ilyen pontokat értek el a nyolcadikos felvételizők az ország legjobb gimnáziumaiban

50 pontból közel 40. Ilyen átlagpontszámot értek el azok a diákok, akik az ország legkiválóbb középiskolájában írták a központi írásbeli felvételit. Bár kevés iskola osztja meg, milyen eredmények születtek náluk, a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján az ország legjobb intézményei közül szemezgettünk.

  • Székács Linda

Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.

1. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

A HVG 2025-ös gimnáziumi rangsorában első helyen szereplő Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumban magyarból a maximálisan megszerezhető 50 pontból átlagosan 39,48 pontot értek el azok a diákok, akik ebben az intézményben írták a központi írásbeli felvételit. Matematikából pedig a maximális 50 pontból átlagosan 39,94 pontot szereztek.

A diákok fele 100-ból 84 pontot írt.

2. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)

Az ország második legjobb gimnáziumában magyarból átlagosan 32,18 pontot, matematikából pedig 32,17 pontot értek el a kilencedik osztályba készülő felvételizők.

24. Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

A középiskolai rangsorban idén a 24. helyen szereplő Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban összesen 49 nyolcadikos írta meg a központi felvételi vizsgát. Az átlag 36,3 pont lett magyarból, míg matematikából 32,2 pont.

Nem mindenki felvételizik ezekbe az intézményekbe

Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2025. február 20-ig kell eldönteniük.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.