Ilyen pontokat értek el a nyolcadikos felvételizők az ország legjobb gimnáziumaiban

50 pontból közel 40. Ilyen átlagpontszámot értek el azok a diákok, akik az ország legkiválóbb középiskolájában írták a központi írásbeli felvételit. Bár kevés iskola osztja meg, milyen eredmények születtek náluk, a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján az ország legjobb intézményei közül szemezgettünk.

  • Székács Linda

Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.

1. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

A HVG 2025-ös gimnáziumi rangsorában első helyen szereplő Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumban magyarból a maximálisan megszerezhető 50 pontból átlagosan 39,48 pontot értek el azok a diákok, akik ebben az intézményben írták a központi írásbeli felvételit. Matematikából pedig a maximális 50 pontból átlagosan 39,94 pontot szereztek.

A diákok fele 100-ból 84 pontot írt.

2. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)

Az ország második legjobb gimnáziumában magyarból átlagosan 32,18 pontot, matematikából pedig 32,17 pontot értek el a kilencedik osztályba készülő felvételizők.

24. Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

A középiskolai rangsorban idén a 24. helyen szereplő Budapest II. Kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban összesen 49 nyolcadikos írta meg a központi felvételi vizsgát. Az átlag 36,3 pont lett magyarból, míg matematikából 32,2 pont.

Nem mindenki felvételizik ezekbe az intézményekbe

Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2025. február 20-ig kell eldönteniük.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.