Megvannak egy újabb elitgimnázium szóbeli behívási ponthatárai

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumba jelentkező negyedikeseket 91 ponttól, a hatodikosokat pedig 75 ponttól hívják be szóbelizni.

  • Rodler Lili

A tavalyihoz képest sokkal magasabb szóbeli ponthatárt húztak meg az ELTE Radnótiban az oda jelentkező negyedikeseknek.

A 2025-ös HVG-rangsor 4. helyezettjében idén ugyanis 91 pontot kellett elérjenek a 100-ból, mivel a szóbeli vizsgára bejutáshoz az intézményben csak a központi felvételi eredményét nézik. Azt is hozzátették, hogy a legtöbb pontot elérők közül 90 diákot fognak behívni.

Azt is közzétették az intézmény honlapján, hogy a 291 hatodikos felvételiző közül, azok vehetnek részt a szóbelin, akik elérték a legalább 75 pontot. Az ő esetükben pedig 105 diákot hívnak be a legtöbb pontot elért felvételizők közül.

A szóbeli pontos menetéről a negyedikesek esetében ezen a linken, a hatodikosok esetében pedig ezen a linken keresztül tudtok informálódni.

Azt viszont külön kiemelték, hogy a vizsgázó diákoknak magukkal kell vigyék az előzetesen kitöltött „színes oldalam” című bemutatkozó anyagukat, amit majd a szóbeli végén oda kell adjanak a bizottságnak.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.