Mikor lehet módosítani a középiskolai felvételi sorrenden?

Február 20-án lejárt a középiskolai jelentkezés határideje. A következő hónapban azonban újra lesz feladata a felvételizőknek.

Március 25. és 27. között módosíthatjátok a tanulói adatlapjaitokat az általános iskolákban. Ez azért lesz nagyon fontos, ugyanis a jelentkezési lapon preferencia szerint, sorrendben kell feltüntetni az intézményeket.

Mutatjuk a 2025-ös középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.

Minden diák csak egy középiskolába kerülhet be, ezért azt az intézmény érdemes az első helyre tenni, ahol a legszívesebben tanulnátok tovább. Abba az iskolába fogtok bekerülni, ahol a pontotok először éri el vagy haladja meg a felvételi pontszámot.

A listán az eredmények kihirdetése után már nem lehet változtatni. Csak a hat- és nyolcosztályos középiskolába jelentkező diákok szülei dönthetnek úgy, hogy nem íratják be a gyerekeiket abba az intézménybe, ahová felvették őket.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.