Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Az új jogszabályt február 26-ig lehet véleményezni.
A kormány honlapján megjelent tervezet szerint szeretnék lehetővé tenni, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák.
A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvel az osztályzás mellett, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
A belügyminiszteri rendelet célja ezzel, hogy növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére. Ezért a mérésen nyújtott teljesítményüket „osztályzatokkal díjazzák”, az eredményt beszámítják a középfokú felvételin elérhető pontszámokba, amely „méltó elismerése a tanulók befektetett munkájának” – magyarázták meg a rendelettervezetben az ezzel kapcsolatos döntést.
Pintér Sándor szerint segítené a kompetenciamérés az oktatási rendszerben betöltött szerepét, hogy a tanulók a képességszintjük eredményeik szerint kapnának érdemjegyet. Ez pedig az év végi osztályzatok megállapításánál két érdemjegyenek számít.
Az új szabályt először először a 2025/2026-os tanév középfokú felvételi eljárásánál kell alkalmazni. A tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.
A kompetenciafelmérés érdemjegyre váltásáról néhány hete a szülőket a Kréta-rendszerén keresztül kérdezték meg.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója korábban úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy rendszerszintű beavatkozás a magyar közoktatásba, ha a kompetenciamérés eredménye beleszámít a gimnáziumi felvételibe.
Arról nem beszélve, hogy annak, ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, még nagyobb hátrányba taszítja az SNI-s, BTMN-es diákokat, akik eddig eleve mentesületek ez alól a felmérés alól. Ezeknek a diákoknak emiatt kevesebb esélyük lenne bejutni az általuk választott középiskolákba, illetve a rosszabb átlag miatt sérülne az önbecsülésük is.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.