A nyelvbotlás nem hiba, hanem baki - módosult a hatodikosok magyar megoldókulcsa is

Az Oktatási Hivatal megmagyarázza, hogy a "baki" miért nem "hiba".

A hatodikosok magyar vizsgasorának hivatalos megoldókulcsát kiegészítette az Oktatási Hivatal.

Központi írásbeli 2025

Az 1. feladatban a diákoknak a magyarázat alapján kellett találniuk 4 betűs szavakat. A feladat leírásában ugyan nem szerepel, de a mássalhangzók az egyes alpontoknál páronként megegyeztek. Az OH kiegészítése szerint ezt az információt szándékosan hagyták ki,

ugyanis a nyelvi kreativitást is alkalmaznia kellett a felvételizőnek, azaz saját magának kellett rájönnie arra, hogy a mássalhangzók megegyeznek egy-egy sorozaton belül. Ez a felismerés egyben segítette a feladat megoldását is.

Azonban azt hozzátették, hogy "a javítási-értékelési útmutató más megoldást is elfogad, ha az a feladat kiírásának megfelel, és a szó megléte szakmailag ellenőrzött szótárral igazolható."

Ennek értelmében az 1. feladat "a" pontjánál a sütő mellett az ajtó kifejezést is el kell fogadni, mert az is a kemence része.

A "b" pontnál, amiben arra kíváncsiak milyen 4 betűs szó a "Rádióban, televízióban és színpadon történő nyelvbotlás", csak a "baki" a jó a válasz. Ha diák erre azt írta, hogy "hiba", akkor arra nem kaphat pontot, "mivel ebben az esetben egy speciális helyzetben történő hibázásról van szó."

A javítókulcs kiegészítésével kapcsolatban az Eduline olvasói levelet is kapott, amiben az egyik érintett szülő azt írta, hogy több fórumon úgy értelmezték, hogy a "b" pontban a "baki" mellett a "hiba" szót is elfogadják, hiszen a nyelvbotlás szinonímája a "hiba", emiatt nem is gondolták kérdésesnek, hogy a "dolgozatok megtekintése utáni reklamációs időszakban ez a megoldás utólag elfogadásra kerül."

Mindannyiunkat hidegzuhanyként ért az OH első hivatalos kiegészítése a javítókulcshoz, melyben a korábbi saját gyakorlatukkal tökéletesen szembe menve, mindenféle hivatalos definíciót mellőzve az általuk megadott baki szót nemes egyszerűséggel tipikus jó válasznak minősítve explicit módon kizárták a hiba szót az elfogadható válaszok közül.

A szülő azt írta, hogy a módosítás miatt az Oktatási Hivatalt is megkeresték, de egyelőre nem kaptak választ.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.