Az ország legjobb intézményeibe már az ajánlott minimumponthatárok előtt is csak azok a diákok juthattak be, akik a központi felvételin és az általános iskolában is remekeltek.
Január 18-án szombaton délelőtt 10 órától írják a központi felvételi vizsgát azok a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diákok, akik a következő tanévet gimnáziumban kezdenék.
A felvételi időszak egyébként is stresszes az általános iskolás diákok számára, hiszen a központi felvételi sokuk számára életük első komolyabb megmérettetése. Idén azonban még nagyobb nyomást jelenthet, hogy októberben kiderült; a tankerületek úgynevezett minimumponthatárokat ajánlottak az állami középiskoláknak.
Ezek alapján azoknak a nyolcadikos diákoknak, akik gimnáziumba szeretnének bekerülni minimumom 50 pontot kellene elérniük a maximálisan elérhető 100 pontból a központi felvételin. A nyelvi előkészítő osztályba felvételizők esetében az ajánlott minimumponthatár viszont már 60, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig 70 pont.
Annak tekintetében, hogy a központi felvételi vizsgán 2024-ben
ezek kifejezetten magas ponthatároknak számítanak.
Mindezekkel kapcsolatban a Klebelsberg Központ az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta; ez csak egy ajánlás és a középiskolák továbbra is szabadon dönthetnek arról, figyelembe veszik-e a tankerületek minimumponthatárokra vonatkozó javaslatát vagy nem. A cél a gimnáziumi képzés "presztízsének" növelése.
A legjobb iskolákban eddig is magas ponthatárok voltak
Azoknak a diákoknak, akik az ország legjobb intézményeibe szerettek volna bekerülni, már a korábbi években is a lehető legjobban kellett teljesíteniük a felvételin.
Fontos tudni, hogy az Oktatási Hivatal arról nem gyűjt adatot, hogy a középiskolákban mennyi a felvételi összpontszám, az elmúlt években azonban számos iskola megosztotta azt a saját honlapján, hogy náluk hány pontot kellett elérni a bekerüléshez.
A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában 7. helyen szereplő VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban a felvételiző diákok 2024-ben maximum 350 pontot érhettek el. A központi felvételi vizsgával matematikából és magyarból maximum 100-100 pontot, az általános szóbeli vizsgával 40, az idegen nyelvű szóbelivel szintén 40 pontot szerezhettek. A hozott pontokat, vagyis a 7. és 8 osztályos általános iskolai eredményeket pedig maximum 70 pontos értékben számították be.
A bekerüléshez szükséges ponthatárok a különböző tagozatokon a következőképp alakultak 2024-ben:
A felvételi ponthatár a listán utolsóként bekerülő tanuló pontszáma volt.
A 300 körüli pontokat látva pedig joggal lehet arra következtetni, hogy az intézménybe csak olyan diákok jutottak be, akik a központi felvételin mindkét tárgyból magas pontszámot értek el, emellett pedig az általános iskolai eredményeik és a szóbeli felvételijük is kimagaslóan sikerült.
Hasonlóan magas pontzsámokat kellett elérniük azoknak a tanulóknak is, akik HVG 2025-ös rangsorában 17. helyen szereplő Óbudai Árpád Gimnáziumba jelentkeztek. Itt a diákok maximum 400 pontot érhettek el. Maximum 120 pontban vették figyelembe a hozott pontjaikat, 100-100 pontot szerezhettek a központi felvételivel és 80 pontot a szóbeli felvételivel.
A 0041-es kódú speciális angol tantervű négy évfolyamos gimnáziumba 16 főt vettek fel, a ponthatár 351 volt, a mindösszesen 12 férőhellyel induló 0042-es kódú német nemzetiségi négy évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknek pedig összesen 320 pontot kellett elérni a bekerüléshez.
A hat évfolyamos gimnáziumban az emelt óraszámú, 28 fős angol tantervű osztályba (0061) 338 ponttal lehetett bekerülni. A szintén hat évfolyamos emelt német tantervű, 28 férőhelyes gimnáziumba (0062) 320 pont, a speciális, 14 férőhelyes matematika tantervű évfolyamra 337, a szintén 14 férőhelyes emelt óraszámú természettudományi évfolyamra pedig 339 volt a ponthatár.
Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?
A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet
Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja, az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
