Nem indult zökkenőmentesen a 2024/25-ös tanév. Mutatjuk, mik történtek szeptemberben.
Rekkenő hőségben, strandolással, osztálykirándulásokkal és iskolai telefontilalommal kezdődött el szeptemberben a 2024/25-ös tanév.
Az első napokban főként az okozott fejtörést, hogy hogyan fogják tárolni a diákok tanítás elején leadott telefonjait. Voltak, akik attól féltek, ellopják majd a készülékeket, vagy hogy azok egymás hegyén-hátán megsérülnek majd. A tilalmat többen megpróbálták kijátszani, vagy éppen kisebb-nagyobb csínyekkel borsot törni a tanáraik orra alá, még ha nem is ők voltak felelősek a kormány intézkedéséért.
A Threads nevű alkalmazáson például egy középiskolás diák arról számolt be; a nap elején 5 perces különbségekkel mindenki ébrestőt állított be a telefonján, így órákon keresztül azoktól zengett az igazgatói iroda, ahová elzárták a készülékeket.
De nem csupán a diákok telefonhasználatát korlátozta a kormány, hanem a tanárokét is.
"A pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja” - foglalták bele a Magyar Közlönybe.
A hónap közepén aztán nagyot fordult az időjárás és a kezdeti kánikulát heves esőzések váltották fel, ami miatt a Duna vízszintje jóval a veszélyes szint fölé emelkedett. Az árvízvédelemben általános iskolások, középiskolások és egyetemisták is kivették a részüket.
Megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken
Furcsa látvány tárult azok elé, akik szeptember 1-jén a Magya Rádió egykori épületének környékén jártak, ahol egy kamionnal a helyszínre érkező, a bontási munkálatokat megkezdő munkás szóváltásba keveredett az épület lebontása ellen tiltakozókkal és a járművel próbálta eltolni őket.
A hónap során ismét terítékre került az állami egyetemeken dolgozók béremelése, miután az azokról szóló egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a leveleikre pedig akkor már több mint hetven napja nem kapott választ a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
De rossz hírekkel indult a tanév a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményekben is, melyek hallgatói szeptembertől már nem vehetnek részt az Erasmus+ programban, mivel a kormánynak ezidáig (és a mai napig sem) sikerült megegyeznie az Európai Bizottsággal,
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
