Árvíz, telefontilalom, megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken - ezek történtek 2024 szeptemberében

Nem indult zökkenőmentesen a 2024/25-ös tanév. Mutatjuk, mik történtek szeptemberben.

  • Székács Linda

Rekkenő hőségben, strandolással, osztálykirándulásokkal és iskolai telefontilalommal kezdődött el szeptemberben a 2024/25-ös tanév.

Az első napokban főként az okozott fejtörést, hogy hogyan fogják tárolni a diákok tanítás elején leadott telefonjait. Voltak, akik attól féltek, ellopják majd a készülékeket, vagy hogy azok egymás hegyén-hátán megsérülnek majd. A tilalmat többen megpróbálták kijátszani, vagy éppen kisebb-nagyobb csínyekkel borsot törni a tanáraik orra alá, még ha nem is ők voltak felelősek a kormány intézkedéséért.

A Threads nevű alkalmazáson például egy középiskolás diák arról számolt be; a nap elején 5 perces különbségekkel mindenki ébrestőt állított be a telefonján, így órákon keresztül azoktól zengett az igazgatói iroda, ahová elzárták a készülékeket.

De nem csupán a diákok telefonhasználatát korlátozta a kormány, hanem a tanárokét is.

"A pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja” - foglalták bele a Magyar Közlönybe.

A hónap közepén aztán nagyot fordult az időjárás és a kezdeti kánikulát heves esőzések váltották fel, ami miatt a Duna vízszintje jóval a veszélyes szint fölé emelkedett. Az árvízvédelemben általános iskolások, középiskolások és egyetemisták is kivették a részüket.

Megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken

Furcsa látvány tárult azok elé, akik szeptember 1-jén a Magya Rádió egykori épületének környékén jártak, ahol egy kamionnal a helyszínre érkező, a bontási munkálatokat megkezdő munkás szóváltásba keveredett az épület lebontása ellen tiltakozókkal és a járművel próbálta eltolni őket.

A hónap során ismét terítékre került az állami egyetemeken dolgozók béremelése, miután az azokról szóló egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a leveleikre pedig akkor már több mint hetven napja nem kapott választ a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

De rossz hírekkel indult a tanév a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményekben is, melyek hallgatói szeptembertől már nem vehetnek részt az Erasmus+ programban, mivel a kormánynak ezidáig (és a mai napig sem) sikerült megegyeznie az Európai Bizottsággal,

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.