Árvíz, telefontilalom, megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken - ezek történtek 2024 szeptemberében

Nem indult zökkenőmentesen a 2024/25-ös tanév. Mutatjuk, mik történtek szeptemberben.

  • Székács Linda

Rekkenő hőségben, strandolással, osztálykirándulásokkal és iskolai telefontilalommal kezdődött el szeptemberben a 2024/25-ös tanév.

Az első napokban főként az okozott fejtörést, hogy hogyan fogják tárolni a diákok tanítás elején leadott telefonjait. Voltak, akik attól féltek, ellopják majd a készülékeket, vagy hogy azok egymás hegyén-hátán megsérülnek majd. A tilalmat többen megpróbálták kijátszani, vagy éppen kisebb-nagyobb csínyekkel borsot törni a tanáraik orra alá, még ha nem is ők voltak felelősek a kormány intézkedéséért.

A Threads nevű alkalmazáson például egy középiskolás diák arról számolt be; a nap elején 5 perces különbségekkel mindenki ébrestőt állított be a telefonján, így órákon keresztül azoktól zengett az igazgatói iroda, ahová elzárták a készülékeket.

De nem csupán a diákok telefonhasználatát korlátozta a kormány, hanem a tanárokét is.

"A pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja” - foglalták bele a Magyar Közlönybe.

A hónap közepén aztán nagyot fordult az időjárás és a kezdeti kánikulát heves esőzések váltották fel, ami miatt a Duna vízszintje jóval a veszélyes szint fölé emelkedett. Az árvízvédelemben általános iskolások, középiskolások és egyetemisták is kivették a részüket.

Megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken

Furcsa látvány tárult azok elé, akik szeptember 1-jén a Magya Rádió egykori épületének környékén jártak, ahol egy kamionnal a helyszínre érkező, a bontási munkálatokat megkezdő munkás szóváltásba keveredett az épület lebontása ellen tiltakozókkal és a járművel próbálta eltolni őket.

A hónap során ismét terítékre került az állami egyetemeken dolgozók béremelése, miután az azokról szóló egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a leveleikre pedig akkor már több mint hetven napja nem kapott választ a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

De rossz hírekkel indult a tanév a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményekben is, melyek hallgatói szeptembertől már nem vehetnek részt az Erasmus+ programban, mivel a kormánynak ezidáig (és a mai napig sem) sikerült megegyeznie az Európai Bizottsággal,

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.