Milyen feladatokat érdemes otthon gyakorolni? Érdemes-e felkészítőre járni? Ez a szaktanárok véleménye.
Keisz Ágoston, a Trefort Gimnázium magyartanára úgy fogalmazott, hogy évről évre az szokott lenni a visszatérő kritika a központi vizsgával kapcsolatban, hogy nagyon feszített a tempó, a gyerekeknek gyorsan kell döntéseket hozniuk.
A feladatlapok megoldása valóban koncentrált munkát igényel
- tette hozzá a magyartanár, aki szerint magyarból nagyon hasznos, ha valamilyen vizsgafelkészítőre jár a diák, akár magántanárhoz, akár valamelyik középiskola előkészítőjére. Szerinte ez nemcsak azért lehet szükséges, hogy a tanulók megismerkedjenek a feladatsorokkal, hanem azért is, mert így lehetőségük nyílik vizsgatechnikai szempontból is gyakorolni.
Dávidné Békés Izabella, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium magyartanára is azon a véleményen van, hogy külön kell készülni a vizsgára. A vizsga előtt érdemes otthon időre megcsinálni a korábbi évek feladatait, hogy a diák is érezze, mit jelent, amikor szorítja az idő. A szaktanár szerint a fogalmazás sokaknak gondot okoz.
„Nemcsak az okoz sokaknak fejtörést, hogy meglegyen a fogalmazásban az előírt 10–12 mondat, hanem hogy 2-3 érvet írjanak. Ezt begyakorolni akár egyéves, féléves munkafolyamat is lehet.” - tette hozzá Dávidné, majd kiemelte, hogy a szövegértési feladatot nem a szöveg, hanem az azzal kapcsolatos kérdések elolvasásával kezdeni, mert így már előre képet kapnak a felvételizők arról, mire figyeljenek a szövegből.
Matematikából a szöveges feladatok és a térgeometria jelentik a legnagyobb nehézséget, különösen, ha egyes tananyagrészek kimaradnak az iskolai órákon. Spieszné Somorjai Márta matematika szakos tanár szerint például a függvények gyakran nem kerülnek elő az általános iskolában, így ezek például külön gyakorlást igényelnek.
A szakértők mindegyike javasolja a matematika-előkészítő tanfolyamokat, különösen a hatodikos és nyolcadikos évfolyamokon.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
