Milyen feladatokat érdemes otthon gyakorolni? Érdemes-e felkészítőre járni? Ez a szaktanárok véleménye.
Keisz Ágoston, a Trefort Gimnázium magyartanára úgy fogalmazott, hogy évről évre az szokott lenni a visszatérő kritika a központi vizsgával kapcsolatban, hogy nagyon feszített a tempó, a gyerekeknek gyorsan kell döntéseket hozniuk.
A feladatlapok megoldása valóban koncentrált munkát igényel
- tette hozzá a magyartanár, aki szerint magyarból nagyon hasznos, ha valamilyen vizsgafelkészítőre jár a diák, akár magántanárhoz, akár valamelyik középiskola előkészítőjére. Szerinte ez nemcsak azért lehet szükséges, hogy a tanulók megismerkedjenek a feladatsorokkal, hanem azért is, mert így lehetőségük nyílik vizsgatechnikai szempontból is gyakorolni.
Dávidné Békés Izabella, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium magyartanára is azon a véleményen van, hogy külön kell készülni a vizsgára. A vizsga előtt érdemes otthon időre megcsinálni a korábbi évek feladatait, hogy a diák is érezze, mit jelent, amikor szorítja az idő. A szaktanár szerint a fogalmazás sokaknak gondot okoz.
„Nemcsak az okoz sokaknak fejtörést, hogy meglegyen a fogalmazásban az előírt 10–12 mondat, hanem hogy 2-3 érvet írjanak. Ezt begyakorolni akár egyéves, féléves munkafolyamat is lehet.” - tette hozzá Dávidné, majd kiemelte, hogy a szövegértési feladatot nem a szöveg, hanem az azzal kapcsolatos kérdések elolvasásával kezdeni, mert így már előre képet kapnak a felvételizők arról, mire figyeljenek a szövegből.
Matematikából a szöveges feladatok és a térgeometria jelentik a legnagyobb nehézséget, különösen, ha egyes tananyagrészek kimaradnak az iskolai órákon. Spieszné Somorjai Márta matematika szakos tanár szerint például a függvények gyakran nem kerülnek elő az általános iskolában, így ezek például külön gyakorlást igényelnek.
A szakértők mindegyike javasolja a matematika-előkészítő tanfolyamokat, különösen a hatodikos és nyolcadikos évfolyamokon.
A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
