Középiskolai felvételi 2025: hogyan érdemes készülni a központi írásbelire?

Milyen feladatokat érdemes otthon gyakorolni? Érdemes-e felkészítőre járni? Ez a szaktanárok véleménye.

Keisz Ágoston, a Trefort Gimnázium magyartanára úgy fogalmazott, hogy évről évre az szokott lenni a visszatérő kritika a központi vizsgával kapcsolatban, hogy nagyon feszített a tempó, a gyerekeknek gyorsan kell döntéseket hozniuk.

A feladatlapok megoldása valóban koncentrált munkát igényel

- tette hozzá a magyartanár, aki szerint magyarból nagyon hasznos, ha valamilyen vizsgafelkészítőre jár a diák, akár magántanárhoz, akár valamelyik középiskola előkészítőjére. Szerinte ez nemcsak azért lehet szükséges, hogy a tanulók megismerkedjenek a feladatsorokkal, hanem azért is, mert így lehetőségük nyílik vizsgatechnikai szempontból is gyakorolni.

Dávidné Békés Izabella, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium magyartanára is azon a véleményen van, hogy külön kell készülni a vizsgára. A vizsga előtt érdemes otthon időre megcsinálni a korábbi évek feladatait, hogy a diák is érezze, mit jelent, amikor szorítja az idő. A szaktanár szerint a fogalmazás sokaknak gondot okoz.

„Nemcsak az okoz sokaknak fejtörést, hogy meglegyen a fogalmazásban az előírt 10–12 mondat, hanem hogy 2-3 érvet írjanak. Ezt begyakorolni akár egyéves, féléves munkafolyamat is lehet.” - tette hozzá Dávidné, majd kiemelte, hogy a szövegértési feladatot nem a szöveg, hanem az azzal kapcsolatos kérdések elolvasásával kezdeni, mert így már előre képet kapnak a felvételizők arról, mire figyeljenek a szövegből.

Matematikából a szöveges feladatok és a térgeometria jelentik a legnagyobb nehézséget, különösen, ha egyes tananyagrészek kimaradnak az iskolai órákon. Spieszné Somorjai Márta matematika szakos tanár szerint például a függvények gyakran nem kerülnek elő az általános iskolában, így ezek például külön gyakorlást igényelnek.

A szakértők mindegyike javasolja a matematika-előkészítő tanfolyamokat, különösen a hatodikos és nyolcadikos évfolyamokon.

A teljes cikket a hvg360-on tudjátok elolvasni.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.