Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Februárban egy bukaresti kollégiumban fújt könnygázt egy diák a padlóra, ami miatt legalább huszonöten kórházba kerültek, itthon pedig áprilisban támadt kedve egy iskolai gondnak kísérletezni. A XXIII. kerületi Dinnyehegyi közi Török Flóris Általános Iskolát gyanús gázszag miatt kellett kiüríteni április közepén. Később kiderült; az intézmény gyakornoka locsolt vegyületeket a padlóra, és egy gázspray-t is kipróbált az öltözőjében.
Ettől eltekintve a hónap többnyire izgalmak nélkül zajlott. Megjelent a rendelet a pedagógusok teljesítményértékeléséről, annak szempontjait pedig az Oktatási Hivatal nyilvánosságra is hozta.
Kiderült például, hogy olyan szempontok alapján fogják őket értékelni, mint a
- kompetenciaeredmények alakulása,
- intézményen kívüli programokban való részvétel (projektek, táborok, tanulmányi utak, múzeumés színházlátogatás stb.)
- pedagógus szabály-és normakövető magatartása,
- etikus magatartás,
- kapcsolattartás és kommunikáció a szülőkkel, gondviselőkkel,
- felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése.
A közoktatásban a hónap sokkoló eseménnyel zárult. Április 29-én a Győr közeli Bőnyben egy hatodikos lány szívtájékon szúrta az előtte ülő osztálytársát, akit életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállítottak a győri kórházba.
Továbbra is béremelést követeltek a felsőoktatásban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem korábban elindított követeléséhez áprilisban csatlakozott a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is. Közösen követelték a
- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
- és ezek inflációkövető, garantált éves emelését.
A hónap során az egyetemi dolgozók többször is a Belügyminisztériumhoz vonultak, a kormány azonban „a háborús időszak” miatt türelmet kért.
A felsőoktatásban dolgozók béremelésére 2024 végéig nem került sor.
