Kísérletező kedvű gondok, megjelentek a pedagógusok teljesítményértékelésének részletei - ezek történtek 2024 áprilisában

Béremelést követeltek a megmaradt állami egyetemek dolgozói is, szívtájékon szúrta az osztálytársát egy hatodikos lány az iskolában. Mutatjuk, mik történtek 2024 áprilisában.

  • Székács Linda

Februárban egy bukaresti kollégiumban fújt könnygázt egy diák a padlóra, ami miatt legalább huszonöten kórházba kerültek, itthon pedig áprilisban támadt kedve egy iskolai gondnak kísérletezni. A XXIII. kerületi Dinnyehegyi közi Török Flóris Általános Iskolát gyanús gázszag miatt kellett kiüríteni április közepén. Később kiderült; az intézmény gyakornoka locsolt vegyületeket a padlóra, és egy gázspray-t is kipróbált az öltözőjében.

Ettől eltekintve a hónap többnyire izgalmak nélkül zajlott. Megjelent a rendelet a pedagógusok teljesítményértékeléséről, annak szempontjait pedig az Oktatási Hivatal nyilvánosságra is hozta.

Kiderült például, hogy olyan szempontok alapján fogják őket értékelni, mint a

  • kompetenciaeredmények alakulása,
  • intézményen kívüli programokban való részvétel (projektek, táborok, tanulmányi utak, múzeumés színházlátogatás stb.)
  • pedagógus szabály-és normakövető magatartása,
  • etikus magatartás,
  • kapcsolattartás és kommunikáció a szülőkkel, gondviselőkkel,
  • felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése.

A közoktatásban a hónap sokkoló eseménnyel zárult. Április 29-én a Győr közeli Bőnyben egy hatodikos lány szívtájékon szúrta az előtte ülő osztálytársát, akit életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállítottak a győri kórházba.

Továbbra is béremelést követeltek a felsőoktatásban

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem korábban elindított követeléséhez áprilisban csatlakozott a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is. Közösen követelték a

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
  • és ezek inflációkövető, garantált éves emelését.

A hónap során az egyetemi dolgozók többször is a Belügyminisztériumhoz vonultak, a kormány azonban „a háborús időszak” miatt türelmet kért.

A felsőoktatásban dolgozók béremelésére 2024 végéig nem került sor.

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.