Tiltakozik a PDSZ, szerintük a pedagógusok új továbbképzési rendszere a kádári időket idézi

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az új javaslat lényegében úgy duplázza meg az elvégzendő kurzusok mennyiségét, hogy nem számol a továbbképzés miatt kieső pedagógusok helyettesítésével.

A PDSZ szerkesztőségünk részére is elküldött leveléből kiderült, hogy az új továbbképzési rendelettervezet drasztikusan növeli az oktatásban dolgozók terheit. A pedagógusoknak és NOKS-dolgozóknak (nem oktató-közvetlenül segítő dolgozók) lényegében kétszer annyi továbbképzésen kell részt venniük, miközben az iskolák adminisztrációs terhei is jelentősen megemelkednek.

A tervezet szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csak a tarlami megújító" képzéseket biztosítaná ingyenesen. A szakszervezet álláspontja szerint minden, munkáltató által kötelezően előírt képzés díját az államnak kellene állnia, ráadásul ezek munkaidőben történő elvégzését is lehetővé kellene tenni – még akkor is, ha az oktatás nem jelenléti formában zajlik.

A PDSZ azzal érvel, hogy a javaslat átgondolatlan és figyelmen kívül hagyja a

pedagógushiányt

. A megnövekedett továbbképzési óraszám miatt még több pedagógus hiányzik majd az iskolákból, ami tovább rontja az oktatás minőségét. Ez a helyettesítési nehézségeken túl súlyosbíthatja még a szegregációt is.

Arról nem beszélve, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és az NKE a továbbképzések indítását lényegében az akkreditációs folyamatok megszüntetésével venné át. Az NKE és OH által szervezett kurzusoknak nem kellene átesniük az eddigi szakmai ellenőrzési rendszeren, elegendő lenne pusztán véleményeztetni őket.

Ez a pedagógusszakma presztízsének a lábbal tiprása, miközben szabad utat enged a politikai propaganda terjesztésére – kádári időket idézve.

- írják.

A szakszervezet különösen aggályosnak tartja az igazgatóképzések átalakítását: a képzésben részt vevők számát évente a köznevelésért felelős miniszter határozná meg, azonban ennek a kritériumai egyelőre nem tisztázottak.

A PDSZ szerint a pedagógusok maguk is képesek eldönteni, hogy milyen képzésekre van szükségük szakmai fejlődésükhöz. Az, hogy ezt a döntési jogukat a jogalkotó elvonná, a szakszervezet szerint megalázó és elfogadhatatlan.

A kormány nemcsak a pedagógusok továbbképzését, hanem a használható tankönyveket is szigorítaná. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.