Középiskolai felvételi: ennyi pontot írtak átlagosan az előző központi írásbelin a legjobb gimnáziumokban a nyolcadikosok

Volt olyan elitgimnázium, ahol a diákok átlagosan 77 pontot szereztek a központi írásbelin a 100-ból. Megnéztük a HVG 2025-ös rangsora alapján, hogy milyen eredmények születtek a legjobb középiskolákban.

A központi írásbelit januárban több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat.

A Sulinavigátor oldalán összegyűjtötték, hogy hány pontot írtak az adott középiskolában a diákok. Az oldalon egyébként kitérnek arra is, hogy az adatok privát gyűjtésből származnak, nem minősítik a vizsgahelyszinként közreműködő intézményeket, és csupán előzetes tájékoztatásul szolgálnak. Azonban itt fontos megjegyezni, attól, hogy valaki egy topgimiben töltötte ki a központi feladatsort, nem biztos, hogy oda is adta be később a jelentkezését.

Azok a nyolcadikosok, akik a Veres Pálné Gimnáziumban (HVG-rangsor 8. helyezett) írták a központi írásbelit, átlagosan 77,8 pontot szereztek: a magyarból 39,2, míg matekból 38,6 pontot kaptak.

Szintén jól sikerült azoknak a 9. osztályba készülőknek a vizsgája, akik a budapesti Eötvös József Gimnáziumban (HVG-rangsor 1. helyezett) vettek részt a híresen nehéz megmérettetésen, ugyanis az átlagpontszámuk 74,75 lett. Az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a magyar sikerült jobban, átlagosan 37,9 pontot írtak, magyarból pedig 36,85 pontot írtak.

Az Apáczaiban (HVG-rangsor 5. helyezett) az oldal szerint 70,12 pontos központi felvételit írtak a diákok: 36,87 pontot magyarból és 33,25 pontot matekból.

Hogy miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.